Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BALÁZS GÉZA: Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán

Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán BALÁZS GÉZA Változó múzeumok

1 A múzeum-felfogás, -értelmezés napjainkban erőteljesen változik. Hagyományosan „a" múzeum: (köz)gyűjtemény, műtárgyakat, régiségeket és érdekességeket gyűjtő, tudományosan feldolgozó és bemutató intézmény. A szó eredete a görög Muszeion: 'híres könyvtár és mügyűjtemény az ókori Alexandriában', illetve: 'a múzsák otthona', majd ebből származik a latin museum, amely elterjedt az európai nyelvekben. A szó pontos eredetének megadása témánk szempontjából különösen mérvadó. A nyelvi vagy nyelvészeti muzeológia még nem létező fogalom. Azonban a BorsodAbaúj-Zemplén megyében létrejött A Magyar Nyelv Múzeuma (a továbbiakban Múzeum, nyelvi múzeum, illetve „nyelvmúzeum") kapcsán mégiscsak fölvetődött és folyamatosan árnyalódik a múzeum szakmai besorolása, kialakítandó koncepciója.

2 A „nyelvmúzeumot" tehát muzeológiai („múzeumtudományi") környezetben, keretben kell elhelyezni. De miként? A nyelvi vagy nyelvészeti muzeológia kereteinek, tartalmának keresése hasonlatos az irodalmi muzeológia létrejöttéhez.

3 Mint ismeretes, a muzeológia a múzeumi tevékenység elmélete és gyakorlata, a muzeográfia ennek leírása (Korek 1988: 9). A 20. század végén folyamatosan bővülő és kultikus tevékenységgé vált a muzeologizálás gyakorlata és hajlama (falumúzeum, emlékmúzeum, emlékpark, emlékpont stb.), s ennek kapcsán a muzeológiai tevékenység, folyamat (újra)értelmezése is. Három fő okra vezethető vissza a muzeologizációs probléma: az egyik az, hogy a múlt „szaporodik" (egyre nagyobb kiterjedésű a megőrzendő anyag), a másik a felejtéstől való fokozódó félelem („digitális Alzheimer-kór"), amely miatt fokozódik a hagyomány-, az emlékállítás. Ezek következménye, hogy előbb-utóbb az egész világ múzeumba kerül.

4 Végül a harmadik ok az, hogy a muzeológia érdeklődése térben és időben kiterjed, például a múltból a jelen felé fordul (a múlt tárgyai és rekonstrukciói számos szakmai nehézséget vetnek föl, míg a jelen tárgyai sokkal könnyebben 1 Viga Gyulával párhuzamosan fut a pályánk 1982 óta. Nála, náluk Miskolcon végeztem muzeológiai gyakorlatomat. Ő közölte első néprajzi dolgozataimat. 1984-ben kérésére csoportot vezettem a legendás cserépfalusi néprajzi gyűjtőtáborban. Szerveztünk közösen konferenciát, egy ideje a Nyelvmúzeum kapcsán is értekezünk. És még nincs vége! 2 A nyelvészeti muzeológia kapcsán formálódó gondolataimra nagy hatással voltak A Magyar Nyelv Múzeuma kuratóriumának ülései (2007-), különösen a Fehér Józseffel, Kováts Dániellel és Radvány i Györggyel folytatott beszélgetések. A téma kapcsán Nyíri Péterrel is számos alkalommal konzultáltam. Köszönöm nekik a segítséget! 3 2011. november 18-án az interneten az irodalmi muzeológiára 1200, míg a nyelvészeti muzeológiára 6 említést találtam. Az utóbbi hat említés mind kapcsolatban volt a széphalmi nyelvmúzeummal. 4 Hogy egy helyi idézettel erősítsük: „Annyi nagy embert hajigált ki Zemplén, ki győzné azokat emléktáblázni?" - csúfolódott irigykedve Mikszáth Kálmán, forrás: Hírlevél 45. (A Kazinczy Társaság tájékoztatója), 2008. szeptember, 4. oldal) 135