Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BALÁZS GÉZA: Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán

begyüjthetők). A kérdés az, mint sok történeti tudomány esetében: hol kezdődik a jelen? (Nemcsak a történelem, a néprajz, de a nyelvészet, azon belül a nyelvtörténet is folyamatosan újradefiniálja a „ma", „mai" fogalmakat.) A muzeologizációs probléma mellett a múzeumok működésének, a jelen társadalmával való kapcsolódásának, párbeszédének (egészen egyszerűen a közművelődési, oktató-nevelő-szórakoztató stb. funkcióinak) a folyamatos változásáról, átértékelődéséről is szó van. Ez a problémakör kapcsolódik a kultúra-magas kultúra, reál és humán műveltség, általában az oktatás és nevelés, valamint a szórakoztatás megváltozott (sokszor összekeveredett) fogalmához, funkcióihoz, az értékrendek változásához (értékválsághoz). A legtöbb közművelődési intézmény ma már törekszik az élményszerűségre (interaktivitásra), egyes múzeumok az élmény- és látványtársadalmak mintájára élmény- és látvány-kiállítóhelyekké válnak. Részben ebbe az összetett folyamatba illeszkedik a jelzős muzeológiák létrejötte, a már említett irodalmi ntuzeológia mellett (talán annak részeként) a nyelvi vagy nyelvészeti muzeológia kialakulása. Nyelvi muzeológián elsősorban a kihalt nyelvek emlékeinek megőrzésére gondolhatunk, míg nyelvészeti muzeológián általában a nyelveknek, a nyelvek egy csoportjának vagy csupán egyetlen nyelvre vonatkozó muzeologizációs tevékenységet értünk. Ezért tartjuk kifejezőbbnek (s tanulmányunk címében is ezért szerepel) a nyelvészeti muzeológia megnevezést. A nyelvészeti muzeológia elmélete még nincs kialakulva, érdemes a rokon területek, illetve a gyakorlat felől közelíteni. Elfogadott tudományos álláspont, hogy a gyakorlatból következzék az elmélet. A Magyar Nyelv Múzeuma A Magyar Nyelv Múzeuma egyéni, civil kezdeményezésből született (Pásztor Emil főiskolai tanár ötletéből),

5 amelyet lokálpatrióta helyi törekvések, mozgalmak (pl. a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság) felkaroltak, helyi politikai-közéleti erők (városi, megyei vezetők) nemzetstratégiai, közművelődési, sőt területfejlesztési lehetőséget láttak benne, és okos érveléssel sikerült meggyőzniük a régiófejlesztéssel foglalkozókat. így született meg egy egészen sajátos, Európában is gyakorlatilag példa nélkül álló intézmény (múzeum), a „nyelvmúzeum". Sokáig vita tárgya volt a megnevezése (és sokan ma is értetlenkedve, sőt tiltakozva szemlélik a „múzeum" feliratot). Az egyik hangsúlyos és máig előkerülő javaslat szerint az intézményt inkább „a magyar nyelv házának" kellene nevezni. Ám a nyelvmúzeum kitalálói és működésének, így értelmezésének formálói már kezdetben kitalálták a kritikára (tudniillik, hogy egy élő nyelvet minek múzeumba tenni) a választ. A válasz pedig a múzeum szó - már ismertetett - etimológiájában rejlik. Ha visszamegyünk a forrásokig, a múzeum szó annyit jelent: 'a múzsák otthona'. S ha A Magyar Nyelv Múzeuma környezetét tekintjük: Kazinczy egykori lakóhelyét, kertjét, jelenlegi - csodálatos parkban lévő - nyugvóhelyét, az 1800-as évek végén kialakított 5 Rövid múzeumtörténet: 1994. Pásztor Emil a Kazinczy Társaságban bejelenti elképzelését; 2007. szeptember 6. Bokrétaünnepség. Megalakul a Múzeum kuratóriuma; 2008. április 23. Ünnepélyes megnyitó. A múzeumot Sólyom László köztársasági elnök avatja fel; 2008. október 18. A magyar szó világa állandó kiállítás megnyitója; 2009. március 21. „Kivínánk a szép tusát". A magyar nyelvújítás c. kiállítás; 2009. április 24. A 43. magyar nyelv hetét Kiss Jenő akadémikus nyitja meg; 2010. szeptember 29. Titkok titka... állandó kiállítás, Busa Margit emlékkönyvtár megnyitása; 2011 .június 18. Első anyanyelvi juniális. Megnyitja Schmitt Pál köztársasági elnök. 136