Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BODÓ SÁNDOR: A magyar múzeumok gyűjtőterületének történeti kérdéseiről
lamsegélyért néprajzi, művészeti és régiségi tárgyak vásárlásának támogatása érdekében a Főfelügyelőséghez. Wosinsky Mór régészeti felügyelő véleménye alapján válaszoltak a városnak. Wosinsky véleménye szerint „a múzeumalapítási törekvések már olyan mérvet öltenek, hogy azok sokszor veszélyeztetik a környék szép fejlődésnek indult múzeumait, és ilyenkor a Főfelügyelőségnek inkább az életerős múzeumok védelme s nem az azok jövőjét veszélyeztető új múzeumok támogatására kell törekednie." Vásárhely közvetlen közelében 5 múzeum van. Szentesen, Békéscsabán, Gyulán, Aradon és Szegeden, mégpedig „igen szép gyűjteményekkel, részben nagyon lelkes és tevékeny munkaerőkkel." Az 5 múzeum mellett „egy új városi múzeumra sem kiállítási anyag, sem látogató közönség már nem juthat. Miután e tervezett új múzeum nemcsak... veszélyezteti a környék 5 múzeuma jövőjét, amelyre szomorú bizonyítékot éppen a szomszéd Csaba és Gyula versengése szolgáltat, nem csak nem ajánlom, hanem veszélyesnek tartom annak támogatását." A Főfelügyelőség nagyrészt elfogadva Wosinsky véleményét, „csak akkor hajlandó állami támogatásról biztosítani, ha az kizárólag néprajzi tárgyak gyűjtésére szorítkozik." 8 (A hódmezővásárhelyi múzeum persze létrejött, fejlődésnek 1946 után indult, régészeti tára és néprajzi gyűjteménye is jelentős. 9) A múzeumok működésének területi elvét a Főfelügyelőség igen nagy határozottsággal irányította, miközben régészeti téren lehetőséget adott a szomszédos vármegyei múzeumok egymást segítő tevékenységének. Példa erre egy 1908-as eset, amikor a szegedi városi múzeum beterjesztette az éves államsegély felhasználásának tervezetét. A tervezet felülvizsgálatát végző Pósta Béla régészeti felügyelő kemény véleményt rögzített. Szerinte kevesebb ásatást tervezzenek területükön a szegediek, helyette inkább az előző évben régészeti továbbképzésen résztvevő „Móra Ferencz könyvtáros úr" a „torontálmegyei tavaly megkezdett ásatást ... folytathatná, lehetőleg intenzívus módon." Pósta különösen felháborodott azon, hogy Torontál megyében a temesvári múzeumot képviselő Orosz Endre kívánt ásatni, hisz ö „nem olyan szakember, aki idegen múzeum területén megbízatásokat vállalhatna. Az államsegély nem arra való, hogy dilettáns turkálók hol itt, hol ott túrják a földet tudományos haszon nélkül." A temesvári múzeumot pedig figyelmeztessék, hogy a Torontál megyei feltárások során „semmi körülmények között ne csináljon konkurrencziát" a szegedi múzeumnak. 1 0 Az Erdélyi Nemzeti Múzeum és a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum éves jelentései tükrözik a területükön folyó munkát. A Székely Nemzeti Múzeum pl. 1908as jelentésében beszámolt arról, hogy néprajzi gyűjteményüket 1903 óta 20 udvarhelymegyei, csíkmegyei, háromszékmegyei székely községből gyarapították a pásztorkodás, az állattenyésztés, halászat, vadászat, a házberendezés, a fonás-szövés, a népviseletek, a kismesterségek köréből." A gyűjtőterületek kiterjedésének kérdése azonban mégsem lehetett ebben az időben teljes nyugvóponton, mert 191 l-ben éles vita kerekedett a Főfelügyelőség és a Debreceni Városi Múzeum között. 1 2 Debrecen Város Múzeuma 1911. december 19-én levelet írt a Főfelügyelőséghez. Örvendezve jelezték, hogy a múzeumi bizottság jóleső örömmel értesült „céltudatos munkájuk" „legteljesebb elismeréséről". „Ellenben elszomorítóan 8 Magyar Országos Levéltár, K 736. 9. doboz, 256. irat. 9 Balassa M.-Zentai 1996. 117. 10 MOL, K 736. 19. doboz, 41. irat. 11 MOL, K. 736. 20. doboz, 228. irat. 12 MOL, K. 736. 47. doboz, 1138. irat. (1911. XII. 19.) 129
