Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - SÁRKÁNY MIHÁLY: Etnográfia, etnológia és az antropológiai perspektíva - fogalmak egy tudomány születésekor

Etnográfia, etnológia és az antropológiai perspektíva - fogalmak egy tudomány születésekor SÁRKÁNY MIHÁLY Az etnosszal, néppel foglalkozó tudományok elnevezéseinek megszületéséről és ezzel intézményesülésének kezdetéről az utolsó áttekintés magyarul Julian Bromlej könyvében található, amely oroszul 1973-ban jelent meg. Ebben az etnográfia fogalom bevezetését a 18. század végére, pontosan 1775-re teszi, hivatkozva Fischer 1970-ben közölt tanulmányára, az etnológiáét pedig a 19. század elejére.' A magyar néprajz történetét tárgyaló átfogó munkák szerzői, Sozán Mihály és Kósa László, ugyan utalnak a magyar néprajz kialakulásának eszmetörténeti hátterére, de nem tekintették feladatuknak ennek a problémakörnek a tárgyalását,

2 Paládi-Kovács Attila pedig, aki a Magyar Néprajz bevezető kötetében felvázolta tudományunk fogalmi kereteit, éppen az elnevezések megjelenése tekintetében még Tálasi István 1947-es vélekedését ismétli meg, mely szerint az etnográfia 1791-ben tűnik fel, az etnológia pedig a 19. század első felében válik önálló tudománnyá.- Korábban már jeleztem a Magyar Nagylexikon számára írott címszavakban és a magyar társadalomnéprajzról írott áttekintésemben, hogy a Bromlej által megadottaknál régebbi időpontok merültek fel

4 és tudományunk gyökerei a felvilágosodás eszmevilágában keresendők.

3 Azóta azonban megismertem tudománytörténeti kutatások eredményeit, amelyek mind az időpontokat, mind a helyszíneket illetően újdonsággal szolgáltak, s tudom, hogy az általam megadottak is tarthatatlan állítások. Ráadásul akad fejlemény, amely még Magyarországgal is kapcsolatba hozható. Időszerű ezért rövid áttekintést adni azokról az előrelépésekről, amelyeket a kutatás 1970 óta tett tudományunk önálló névvel megjelenésének időpontjára és körülményeire vonatkozóan annak tudatában, hogy a terminológia csupán azt jelzi, hogy „..bizonyos tudósokban, bizonyos időpontban kialakult valamely kutatási terület önállóságának és a módszerbeli problémák sajátos voltának a tudata...",

6 ám azt megelőzte a kutatási terület felderítése és követte annak kidolgozása. Az 1970-es időpont azért kínálkozik jó kiindulópontnak, mert abban az évben publikálta Hans Fischer már említett terminológiai tanulmányát, amely több, korábbi téves adat kiigazítása mellett felhívta a figyelmet a Göttingeni Egyetemen kidolgozott elképzelések és általában az észak-német térség jelentőségére az etnikai tudományok kialakulása 1 Bromlej 1976. 229-230. 2 Sozan 1977., Kósa 2001. 3 Paládi-Kovács 2011. 39., Tálasi pedig Katona Lajosra támaszkodott, aki megadta a felhasznált német forrást (Katona 1890. 75., Tálasi 1947. 51.). 4 Sárkány 1998., Sárkány 2000a. 29. 5 Sárkány 2000b. 10. 6 Bitterii 1982. 400. 11