Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök

A technika térnyerése különböző válságszimptómákat termelt. Marshall McLuhan a Guttenberg-galaxist felváltó új média térhódítása nyomán a kommunikációban és a tájékozódásban előálló horizontváltást kutatta.

2

3 A 20. században újabb és újabb formában fogalmazódott meg a technikai kibontakozás arányai miatti pesszimizmus. Herbert Marcuse jóslata szerint a gépek használata és a fogyasztói attitűd elhatalmasodása az embert elsorvasztja, „egydimenziós emberré" fokozódik vissza.

2

4 Az amerikai Jay Wright Forrester, a rendszerdinamika és az informatika neves képviselője az 1960-as években tette szóvá az iparosítás miatt bekövetkező, a globális egyensúlyt veszélyeztető túlnépesedés miatti aggályait.

2

5 A 20. század második felében két válságtünet vált láthatóvá. Az alkalmazott tudomány eredményeinek az életvilágba való beépülése - atomenergia előállítása, génsebészet, robotok - a mindennapi tudatban idegenkedést, értetlenkedést, a környezetben való elbizonytalanodást váltott ki. A mindennapi tudatnak nem sikerült követnie a szaktudományos fejlődést. Ezzel egy időben váltak nyilvánvalóvá egyes tudományos kísérletek és eredmények antihumánus és a környezetet veszélyeztető következményei (terrorizmus, bioterrorizmus, drogfogyasztás, légszennyeződés). Az elmúlt fél évszázad során tematizált problémák: a háztartás kiszolgáltatottá válása (víz-, gázszolgáltatás, telekommunikáció), az étkezés problémái (vegykezelt élelmiszerek, konyhai balesetek, meghibásodott robotok), a közlekedés problémái (baleset, műszaki hibák, útviszonyok), káros fogyasztói szokások (gyógyszer- és drogfüggés), a környezetszennyezés (mezőgazdasági vegyszerek, nem bomló anyagok, elektromos és elektronikai hulladék, kipufogógáz), orvosi beavatkozás (génsebészet, klónozás, szervátültetés). Ilyen körülmények között alakult ki a kockázatkutatás tudánya. Ennek egyik ága a különböző társadalmi csoportok által észlelt veszélyfaktorokat azonosítja.

2

6 A tudománynak a termelésbe való bevonása a gépesítés, a technologizálás formájában történik meg. Ezzel a mozzanattal megszakad a termelő és a keze munkája közötti bensőséges kapcsolat. Az új termelői magatartás mögött összetett motiváció húzódik meg. Az angol matematikus, filozófus és szociológus. Bertrand Russell szerint a gépi technológiával dolgozó ember már nem egyedüli előállítója a terméknek, olyan személyek vesznek részt a kivitelezésében, akik nem alkotnak semmiféle egységet. A termelőt egyedül a jövedelemszerzés teszi érdekeltté a termelésben, ezért igyekszik minél kevesebb időt tölteni előállításával, minél nagyobb sorozattermelést szeretne elérni, s minél hamarabb szeretné a piacon értékesíteni.

2

7 Az ipari forradalom felszámolta a kézműves foglalkozások termelői öntudatot és önérzetet létrehozó hagyományait: az ipari forradalom csúcsán „veszendőbe megy egy helyhez kötött, hagyományos iparág, amelynek gyakorlói még örömüket lelhették tulajdon ügyességükben és szakértelmükben, és amely olyan életet biztosított művelői számára, amely nehéz volt ugyan, de büszkeséget és önbizalmat adott nekik, és azt az örömet, hogy leleményességük és kemény munkájuk segítségével minden nehézség és kockázat ellenére jól boldogulnak."

2

8 A helyi iparágak megszűnése tömegméretűvé tette a munkamigrációt, a városra való áramlást.

2

9 23 McLuhan 1967., 1968. 24 Marcuse 1990. 25 Forrester 1971. 26 Szijártó 1998. Legutóbbi, a kockázatok, veszélyek és katasztrófák perspektíváinak összefoglalás: Szíjártó 2012. 27 Russell 1997. 88-89. 28 B. Russell 1997. 109-110. 29 B. Russell 1997. 110. 106