Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
bevételéről történik említés. 1855-ben a szó határozószói származéka is használatban van: malomgát építésénél a felmérést mérnökileg szükséges elvégezni. 1 5 A tudományos szemlélet és a gyakorlat, a technika a 18. században még alig kapcsolódott össze. 1 6 A felhalmozott tudás még nem gyakorolt hatást a technikára, sem a gyakorlat nem vált az elmélet próbakövévé. A fizika, a mechanika és a gyakorlat, a technika találkozása Európában a 18-19. század fordulóján, Magyarországon a 19. század közepén következett be. Legkorábban a bányászat, ezt követően a vízépítés és a mezőgazdaság vette igénybe az elméleti tudást, s csak ezt követően került sor az ipar fellendülésére. 17 A műszaki tudományok a fizikából és a matematikából váltak ki, s a különböző országokban helyi igények járultak hozzá a kialakulásukhoz. Magyarországon a földmérés, a vízépítés és az építészet bizonyult ilyen ösztönző tényezőnek. 1 8 Az első magyar mérnökök a bécsi hadmérnöki akadémián szerezték tudásukat. A magyarországi mérnökképzés a II. József által kezdeményezett Mérnöki Intézetben indult. 1 9 A mérnöki mentalitás egy időben indította el a gondolkodás, a beszéd és az életforma horizontváltását. A gondolkodás forradalmát Jürgen Habermas a metafizika utáni gondolkodás és érvelés megjelenésében ragadta meg. Ennek formái a mítoszok narratívumainak hanyatlása, s ezzel együtt a nominalizmus, azaz a fogalmi nyelv megjelenése, a vallásos-metafizikai világ- és létértelmezés után az elméleti megismerés, az eljárási racionalitás és az ész szitualizálása, az elmélet gyakorlatba ültetése. 2 0 A tudomány, az elmélet láthatóvá vált a mindennapi életben, az életvilágban, beépült a munkavégzés folyamatába és az emberi környezetbe. A gyakorlati alkalmazás nélküli tudomány, a metafizika hosszú időre elveszítette népszerűségét és főként tekintélyét. Az európai tudományok történetét áttekintő Edmund Husserl a fordulópontot a „rejtett ész" érvényesülésének metaforájával nevezi meg. A világ- és életszemléletbe beépülő tudomány következtében az ember a környezetéből többet fog fel, mint amennyit belőle a szemével meg tud tapasztalni. 21 A „rejtett ész" érvényesülése következtében gyökeresen megváltozik az embernek a természeti és társadalmi világgal szembeni viszonya: az ember a tárgyi és emberi környezetét kívülről, a ráció perspektívájából, dologi mivoltában szemléli és közelíti meg. A környezet szemlélése, érzékelése, a mindennapi életvilág megélése analitikus szempontokat követ. 2 2 A technikai tudás és az alkalmazott technika megjelenése és elterjedése több tudományág számára kihívást jelentett. Közülük a tudás- és technikatörténet, a filozófia, a gazdaságtudomány, a társadalomtudomány és az antropológia sokszor összekapcsolódó kérdésfelvetéseire térünk ki. 15 Szabó 1997. 142. 16 Technikatörténeti közhely, hogy az ipari felfedezések egyik része megelőzte a tudományos megalapozást, kézművesektől, és nem tudósoktól származott. A 18. századi példák egy gyűjteménye: Lilley 1963. 15-33. „A tudományok egész története folyamatos példa a dilettantizmus értékére." Friedell 1998. 66. 17 Az európai tudomány- és technikatörténeti összefoglalások következtetéseit, a magyar műszaki és agrártudományi irodalom kezdeteit Kosáry Domokos tekinti át. Kosáry 1996. 183-186. 18 Kosáry 1996. 633. 19 Kosáry 1996. 634-635. 20 Habermas 1993. 21 Husserl 1998. I. 76. 22 A technika korában a hagyományos, a népi kultúrában bekövetkezett változásokról, a népi kultúrával szemben kialakult attitűdökről Bausinger 1995. A technika korában kialakult ambivalens viszonyulások a technika mítosza és a hagyományokkal szembeni nosztalgia. 105
