Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?
legösszetettebb módon ellehetetlenített jelenség zsidók és nem zsidók között, melyben a kóserságnak talán a legerősebb szerepe van. A válaszokhoz a tanulmány mottójául választott Tóra-rész visz közelebb a legtisztábban: „ Tartsátok meg minden törvényemet és minden rendeletemet, és tegyétek meg azokat, hogy ki ne hányjon benneteket az ország, ahová beviszlek bennetetek, hogy benne lakjatok. Es ne járjatok annak a nemzetnek törvényei szerint, amelyet én elűzök elöletek, mert ők mindezeket tették és megutáltam őket. (...) Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki elkülönítettelek benneteket a népektől. Tegyetek különbséget a tiszta és tisztátalan barom között, a tisztátalan és tiszta madár között, hog meg ne undokítsátok a lelketeket a barom és a madár által, ami mászik a földön, amit elkülönítettem tőletek, mint tisztátalanokat. Legyetek nekem szentek, mert szent vagyok én, az Örökkévaló; azért különítettelek el benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek. " (3Móz 20:22-26.) Mint láttuk, a zsidóság a kóser választás mindennapi gyakorlatában megkülönböztet kóser, alkalmas és alkalmatlan, tiszta és tisztátalan világot (melynek része az étkezés) önmaga számára, ezzel pedig önmagát megkülönbözteti a többi néptől. Folyamatosan döntenie, választania és eljárnia kell ahhoz, hogy a tiltott és megengedett között lavírozzon, elkerülje a tiltottat, elhatárolódjon a tabutól és még a keveredés látszatától (máárit ayim) is óvakodjon. Mint fentebb az élelmiszeripar technológiai kihívásánál láttuk, a kóserság a nem zsidó népekkel való együttétkezés egyik akadályaként funkcionál: a káshrut szerepe, hogy elkülönítsen, elválasszon, ezáltal leszűkítse az asszimilálódás lehetőségét, megakadályozza az exogám házasságokat. A locusban a káshrut, az elválasztott, elkülönített, a szent és tiszta egymást erősítő szinonimáival jellemzi Izrael népét. Az elkülönítések, elválasztások döntései pedig ritkán (egészében semmiképpen) nem magyarázhatóak racionális módon. A disznóhús elkerülésében - noha a fentebb bemutatott szimbolikus értelmezés ennek ellentmondhat - nem erkölcsi megvetés van (főként nem a disznóhúst fogyasztó nem zsidók iránt). Elazar ben Azarya nyomán terjed el a nézet, miszerint nem undorodni kell a tréflitől, hanem vágyni rá, mégis elutasítani, észérvek nélkül kerülni, tabu alá helyezni, pusztán azért, mert a Tóra ezt így rendelte. 7 1 Éppen ezért a fentebb bemutatott egészségügyi okfejtés zátonyra fut, hiszen nem a disznóhús maga vagy a tejes húsos keverése egészségtelen, hanem az az átgondolatlan életvitel, amely a környezet (népeit) és önmagát (mint népet) nem különbözteti meg. A kóserságra rákérdező kérdőíveimben gyakran előfordul a választás ezen aspektusa. Az egyik interjúmból: „Nem azért nem esszük a tenger gyümölcseit, mert nem tartjuk különleges ínyencségnek, hanem mert, noha vágyunk rá, engedelmeskedünk a hálákhónak, akkor is, ha a törvény mögötti indokol nem értjük. Nem gondolom úg, hog' a koktélrák egészségtelen lenne, mérgező, vag' erkölcsi értelemben tisztátalan, csak tiltott a zsidók számára." E válasz is szemléltetheti azt, hogy a zsidók egy része tudatosan semmilyen értelemben nem gondolja tisztátalannak, bűnösnek, mocskosnak, megvetendőnek, vagy az egészségre károsnak a nem zsidók ételét a nem zsidók számára. Ezért az eltréflizett élelmiszert mindenféle mellékjelentés nélkül el lehet ajándékozni a nem zsidóknak. A kulcs a határ kijelölésében, és a határ folyamatos nehézen átjárhatóságának fenntartásában van. 71 Elazar ben Azarya. Avoda Zara3 a Baba Kama 38° and Kidushin 31a. 98
