Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?
szigorú a közösségre való hatására vonatkozóan, a kollektív hagyományvesztés, hagyománycsorbulás kockázatát illetően. 6 9 A jelenkori élelmiszeripari higiéniai eljárások csak látszólag favorizálnak a kóserságnak, csak látszólag könnyítik meg a hagyományőrzők életét: hiszen azáltal, hogy például a tej, kenyér vagy egyéb ipari termék előállításához már nem kell különösebb kósersági biztonsági eljárás, vagyis akár hekser nélkül is fogyasztható lehetne kósersági szempontból számos tennék, magában hordja annak a lehetőségét, hogy elvileg ugyanazt ehetné, ihatná a hagyományőrző zsidó, amit a nem zsidó. Ezzel pedig éppen a kóserság társadalmi funkciója forog kockán, hiszen nem különül el a zsidó és nem zsidó étkezés (az egyik legmindennapibb közösségi tevékenység), így pedig nem kell az élelmiszerelőállítás, -megszerzés, -elkészítés minden mozzanatában erőfeszítést tenni annak zsidó szempontból való tisztaságára, nem kell annyira odafigyelni annak sajátos zsidó minőségére, különbségére. 7 0 A tanulmány első felében idézett kósersági eljárások, szabályok felsorolásának egyik célja az volt, hogy noha molekuláris töredékében is, de szemléltessem a kóserság rendkívüli összetett rendszerét, a szó legdinamikusabb értelmében. Nem könnyű bemutatni azonban, hogy e szabályok nem egyértelműen mindig, mindenre érvényesek, és nem elég csak megtanulni az összes szabályt, akármennyi is legyen az, hiszen ez az alesetek végtelenségétől és a kivételek szeszélyétől változnak. Talán nem nehéz kikombinálni a zsidó törvényrendszer szeszélyességének és komplexitásának okát: ha a rituális viselkedés automatizmusa az intellektuális erőfeszítés ellensége, a rögzült rítuskövetés az álbiztonság-tudás tudataként előbb-utóbb elhaló, értelmeit, funkcióit vesztő elemeket eredményezne. Az automatikus hagyománykövetés könnyítés lehetne, amely pedig kiiktathatja a kóserságból (az étkezés legtriviálisabb hétköznapi cselekedetéből) a mindennapi intellektuális kihívást, azt, hogy a leghétköznapibb mozdulatra is zsidóként kelljen reflektálni, hogy a legbanálisabb biológiai gesztusban is jelen legyen a zsidónak lenni tartalma, formája, kérdése, miértje. Éppen ezért a formális (akár ateista) - sokszor keresztény szemléletből képmutatónak nevezett - törvénykövetés is értékelhető, sőt - a hagyománygyakorlat szempontjából - legitim. Az üvegedény az automatizmus kockázatai miatt sem lehetne tényleges átjáró a nem zsidók felé, vagy kibúvó a tejes és húsos elkülönítésében az eltréflizés elkerülésére. A kóserság funkciójának klasszikus magyarázata a kóserság elkülönítő szerepében van, hiszen amint a tanulmány mottójául választott Tóra-rész is mutatja, a kóserság tórái indítéka a zsidóság (szent/kiválasztott) népként való elkülönítése. Aki viszont életformaként keresi a jogrendszeren belül megtalálható, amúgy alkalmanként nélkülözhetetlen kiskaput ahhoz (is), hogy (kedvtelésből) együtt ihasson és étkezzen a nem zsidókkal, az - a rabbinikus vélemény szerint - akkulturálódhat, házasodni fog a nem zsidókkal. A vegyes házasság (illetve az asszimiláció) a hálákhikus rendszerből kifolyólag az egyik 69 Nem lehet viszont a „kompromisszumos" hideg/nyers üvegtálas megoldáshoz folyamodni egy másik zsidó tréfli házában, hiszen ez a saját zsidóság és a káshrut kigúnyolása lenne, hiszen a másik zsidónak micvá kósert tartani, és nem a kósert tartónak kellene engedményt kötni. 70 Túl a vallási döntvények politizáltságán, a kóserság szigorítása vagy a zsidó vallásgyakorlat a hálákhát meghaladó „túlteljesítése" a visszatérők illetve a magukat fenyegetve érző zsidók esetében erőteljesebb, amely gyakorlatilag szinte teljes etnikai önszegregációhoz vezet, legfőképpen a zsidó identitásukat újrafelfedezők, az úgynevezett visszatérők között. (Vö. erről: Danzger 1989.; Davidmann 1991.) Noha sem Danzger sem Davidmann nem ad választ arra, hogy vajon mi lehet ennek a magyarázata, egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a báál tsuvá közösségekben, a kóserság és a vallásgyakorlat túlkompenzálást mutat. 97
