Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?
fogyasztására vonatkoznak, amelyek a gyilkolás konnotációját viselik magukon. Az élet folytonosságának, a környezet egyensúlyának megtartását látják az állat és kölykének egy napon való levágásának tiltásában, a természet, az új élet tiszteletét a gyümölcsfák első három évi termésének fogyasztási tilalmában, azt pedig, hogy a tenger gyümölcsei és egyéb tagolatlan tengeri állat tréfli, azzal magyarázzák, hogy ezeket nem lehet fájdalommentesen, egyetlen metszéssel levágni. 5 1' A „zöld okfejtés" népszerű gondolat az újonnan ortodoxszá váló közösségekben is, amelyhez manapság a vegetarianizmus 6 0 mellett szóló érvek is felsorakoznak, azonban mindez rabbinikus tekintetben könnyedén cáfolva az ortodoxia számára elfogadhatatlan. A harmadikféle indoklás, a szimbolikus magyarázatok sora a fentieknél kissé misztifikálóbb, de nem kevésbé népszerű, és szintén nem osztatlanul elfogadott. E termékeny okfejtési stratégia a káshrut minden eleme mögött könnyed lineáris levezetésekkel, ám annál elvonatkoztatottabb szimbolikus jelentésrétegeket talál. Például Samson Raphael Hirsch kommentárjai a tejes és húsos keverésének tilalma mögött a halált magában hordozó (hús) és az újszülött életet jelentő (tej) szimbolikus elkülönítése apropóján végtelen mélységekig lendíti az élet-halál szerteágazó kérdéseit. 6 1 Chátám Szófér konzervatívabb álláspontjai ellenére a magyarországi kósersági gyakorlatban, a minhágokban, a folklórban gyakran visszaköszönnek a hirschi gondolatok. 6 2 Azonban ha a kóserság kulturális okfejtései alapján újrafogalmazzuk a kérdést, és az oksági viszonyok helyett a szükséget vizsgáljuk, illetve a kóserság (a fentiek értelmében) megmagyarázhatatlan rendszerének szükségességét, szem előtt tartva a megfejthetetlen okságát, talán a néprajztudomány szempontjából is relevánsabb válaszokhoz közelíthetünk, ráadásul a problémafelvetésben felvetett szeparáció kérdése is világosabbá válhat. A káshrut szigorításának jelentősége: az üvegedény, üvegfal Egyik életinterjúmból idézek: „ Mielőtt elmentem volna Izraelbe, tanultam meg a kóserság szabályait. Otthon mindent kikóseroltam, elhívtam az egyik bóchert a jesivából, segített kikóserolni az egész konyhát, új edényeket vettem, elvittem a mikvébe. Valamikor a nagyszüleimnek is kóser konyhájuk volt, ortodoxok voltak, de a nagyanyám azt mondta, ez mégsem járt nekik annyi görcsös félelemmel, mint nekem akkor (...) Ok annak idején nem zsidó péknél süttették a kenyeret (teljesen kóser volt), (...) és üvegből, üvegtálcából is simán ettek a nem zsidók lakodalmán is hideget. (...) Megkérdeztem, és igen, üvegedényben hozhatott nekik a szomszédasszony cseresznyét, mást nem fogadtak el, de a gyümölcsöt igen. Most az én rabbim már azt mondja, ha nem muszáj, akkor inkább ne. 59 L. erről: Kass 1999. 206-221. 60 A Genesisből (1. Móz 1:29.) vezeti le számos zsidó közösség - pl. Shlomo Goren vagy Abraham Isaac Kook - a vegetáriánus étrend indoklását, amelyhez rabbik, rabbinátusok is csatlakoztak. David Rosen ír rabbi a húsfogyasztást hálákhikusan elfogadhatatlannak tartotta, és népszerű kóser vegetarianizmus kampányt indított el. Hagyományosan legfőképpen olyan helyeken, ahol nem lehetett kóser állati termékhez jutni, a zsidó közösségek vegetáriánus étrenden éltek. A tendencia Magyarországon mind a szocializmusban, mind ma Budapesten viszonylag népszerű. A nézettel vitatkozók a szombati különleges szöuda (lakoma) micváját (voltaképpen csak egy minhág) ütköztetik, miszerint ilyenkor igenis kell egy falat húsnyi „ünnepi" étellel megszentelni a szombatot. 61 Vö. erről: Feldheim 1984. 62 Interjúim nagy részében Magyarországon a kóserság miértjének magyarázatára a Hirsch által kidolgozott szimbolikus jelentéskereső érvrendszer dominál. 94
