Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?
nak megőrzése miatt szükséges, amely a kóserság indokoltságában keresendő. A kóserság okaira nemcsak a talmudi bölcsek, a kommentárirodalom, hanem a hétköznapi vallásgyakorló is kénytelen folyamatosan rákérdezni, hiszen a joggyakorlat bonyolultsága miatt voltaképpen egyetlen gesztus sem eshet az automatizmus terméketlen csapdájába, nem válhat természetes, reflektálatlan, magától értetődő mechanizmussá. A leghétköznapibb mozdulatnak is pontos szabályrendszere, és a szabályrendszernek olyan mennyiségű alesete van, hogy az a legyakorlottabb hétköznapi praxisban sem válhat természetes folyamattá. Mivel sem a Leviticusból, sent a Deuteronomiumból nem derül ki, hogy pontosan mi alapján is különül el a tisztátalan és a tiszta, a szent és az „utálatos", a kóser és a tréfli, kérdéses, hogy mi az a kategóriarendszer, értékrendszer, racionális magyarázat, szimbolikus jelentés, amely szerint az állatok egy része tiszta, a másik tisztátalan? Milyen megfontolásból tilosak a szárnyas rovarok, vagy a szárnyas, de nem repülő, a hasukon csúszó-mászó állatok, de bizonyos sáskák mégsem? A Talmud, a későbbi kommentárirodalom, a mai vallásbölcseleti irodalom számos különféle koncepcióból eredő kategorizációval próbál a homályban rendszert találni, azonban a kóserság absztrahálási kísérletei csak tovább misztifikálták a kérdést. 5 4 Az okfejtések között gyakran szerepel a higiénia, az egészségesség, az orvostudományi megalapozottság, miszerint a tiszta és tisztátalan állatok, a tejes és húsos elkülönítése a történelem során a betegségek elkerülését szolgálta. 5 5 Az egészségügyi indíték gondolata Alexandriai Philontól Maimonidészig, Nahmanidészen keresztül napjainkig gazdag és izgalmas vitaszövevényt eredményezett. 5 6 A racionalizáló egészségközpontú megközelítést alátámasztják a kóserságnak a rituális tisztaságra vonatkozó előírásai, a beteg, döglött állatok tabuja, vagy a boncolás után észrevett belső sérülések az állatban (a glatt szabályrendszere), a rituális kézmosások gyakorisága. Maimonidész a racionális okfejtésre törekedve a micvák mögött szükségszerűséget, ésszerűséget, értelmezhető jelentésrendszert feltételez, azonban ezen indokrendszer népszerűsége, ismertsége és elterjedése ellenére sohasem vált a zsidó hagyományos gondolkodásban ténylegesen kielégítő és osztatlanul elfogadott magyarázattá. 3 7 Nyilván ebben a kóserság egészségügyi szemlélete felvet minimum két magától értetődő problémát: ha a tréfli, a tisztátalan káros az egészségre, akkor miért lehet eladni, elajándékozni a nem zsidó jövevénynek, idegennek? Ha a kóserság csupán egészségügyi okokból adatott, csak technológia és tudományos fejlődés kérdése, [vajon nincs itt az ideje], hogy jelentőségét veszítse? Vélhetőleg az ortodoxia ehhez hasonló kérdések miatt sem preferálja a kóserság racionalizáló, egyszerűsítő okbogozását. A második népszerű kóserság-indoklás szerint az állat kíméletes vágásának 3 8 a vér, a ragadozó állatok vagy a széttépett, megölt állatok tabuizálásával a Tóra az élet tiszteletére, humanitásra tanít. A tilalmak ebben a magyarázatban az olyan gesztusokra, állatok 54 Vö. erről: Soloveitchik 2006: 23. 55 A disznóhúsevés tilalmát a galandféreg-terjesztés, a különféle tengeri állatok kerülését mérgezettségük miatt könnyű volt egészségügyi indokokkal magyarázni, széles körű 20. századi orvosi kutatások alapján is. A kóserság mögötti orvosi alapokról lásd pl. Macht 1940. 174-184.; Macht 1953. 444-450. 56 Maimonidész 1963. 598. 57 Az egészségügyi háttér a hagyományőrző közösségek között Magyarországon is gyakran hivatkozott válasz, de legfőképpen a kívülállók számára vagy a nem hagyománytisztelők racionális meggyőzése céljából. 58 Ugyanakkor ellentmondhat a hálákhá azon eleme ennek, miszerint elkábított, eszméletlen állatot tilos levágni (ami a mai vágóipar technikája). 93
