Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?

kerül az edénybe, az edény szintén tréfli lesz, azaz használatra alkalmatlan. Az agyag, fa, törött, rovátkázott edényeket nem lehet kóserolni.

4

7 Ugyanúgy tréfli lesz az eredmény, ha kóser élelmiszer kerül olyan edénybe, amelyben előzőleg nem kóser, vagy akár bizonytalan megbízhatóságú élelmiszer volt. Kivételt képez az üvegedény. A kóserság azonban nemcsak a zsidó ember által felügyelt szakértelemre, a tartalomra, a formára, az eszközre és az eljárásokra terjed ki, hanem a teljes folyamat hőmérsékletére is.

4

8 Minden, ami melegített eljárásnak van kitéve, sokkal több elővigyázatosságot igényel, a hideg eljárás viszont engedményekre (vagy a rituális fürdő, a mikve vizével való kóserolásra) ad lehetőséget.

4

9 Ha nem zsidótól származik az edény vagy az élelmiszer, akkor tréflinek minősíthető. Az edényre vonatkozólag ez esetben is kivételt képez a fent említett szilárd, nem hőálló üveg, akkor is, ha nem zsidótól származik, nem zsidó tulajdonában van, vagy attól kapták kölcsön, de csak kényszer esetén. Ez utóbbi kitétel úgy tűnik, hogy kiskaput jelenthet e szigorúság alól.

5

0 Az új eszközöket, vagy ha nem zsidótól (azaz a zsidó vallás szempontjából valószínűleg bálványimádótól) származik az edény, ki kell kóserolni, víz alá kell meríteni (egyes szigorú magyarországi vélemény szerint az üveget is) a mikvében (rituális fürdőben) a megfelelő broché (áldás) kíséretében.

5

1 Az edények, a tűzhely, vagy az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő tárgyak, felületek kikóserolását tisztítás után, anyaguktól függően a megfelelő broché áldás kíséretében forró vízzel, izzítással, lánggal, földbe ásással és az adott helyzettől függően 24 órás használaton kívülre helyezéssel, majd hideg vizes lemosással végzik. Az üveg itt szintén kivételt képez, főként a szefárd szokásokban. Míg a szefárd zsidók nem kóserolják a hideg üveget, az askenáziak öblítik, de nem mondanak rá brochét. A Kiccur Sulkhán Aruch háromszoros öblítést ír elő a tréflivé vált üveg esetében is.

5

2 A legnagyobb auktorok, Rasi és Maimonidész a kommentárjaiban a fémhez hasonló anyagnak tekinti az üveget (mivel ezek ha eltörnek egyaránt tűzzel összeolvaszthatok), ezért kóserolási szempontból egy kategóriának tekintik.

5

3 A Sulchán Aruch állásfoglalása szerint az üvegedény nem számít abszorbeáló anyagnak, tehát ha az élelmiszer kóserolásával nincs különösebb rituális ellenvetés, akkor gyakorlatilag a nem zsidótól származó, kósernek minősülő élelmiszert lehet nem zsidó helyen, nem zsidókkal is együtt fogyasztani. Ezt az engedményt azonban csak a szefárd zsidók használhatják ki, a mai askenázi rabbinikus dönft'ények nem kis érvelési bravúrral gyakorlatilag felülírják a Sulkhán Aruch nagyvonalúságát azzal, hogy a kóserolhatatlan agyag anyagával fedeznek fel analógiát. A kóserság kulturális okfejtései A káshrut amúgy sem könnyű rendszerének szigorítása és a kóserság zsidók és nem zsidók közé válaszfalat emelő problémájának gyökerét a káshrut okaiban célszerű keresni. A rituális élet, a kóserság szigorítása, véleményem szerint, a kóserság alapfunkciójá47 Erről eltérő vélemények és gyakorlatok vannak: Lebovits 1928. 217.; Féner-Scheiber 1984. 87. 48 A kóserolás alapelve szerint a hidegben használt eszközöket vizzel, a melegben használtakat tűzzel kell kóserolni. (Az eljárások aleseteit, kivételeit nem részletezem.) 49 Sulkhán Áruch: 153-154. 50 Sulkhán Áruch: 153. 51 Sulkhán Áruch: 122-123. 52 Sulkhán Áruch: 123. 53 Maimonidész 2004. 235. 92