Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?

szigorúbbak az elkülönítést és a várakozást illetően, mint a szefárd szokások és döntvények.

3

8 A különbségnek jelentősége lesz a továbbiakban. A bor kóserságát már szigorúbb kósersági felügyelet garantálja, amelyet a tisztasági ellenőrzések mellett elsősorban a bálványimádásra, más népek áldozati célra használt borától való félelem jellemez (neszet, neszeh bor).

3

9 Noha a mai ortodox gyakorlat a legszigorúbb álláspontot képviseli Magyarországon, számos rabbi is belátja, hogy a mai gyári borok (mivel nem bálványimádási, vagy áldozati célra készült misebor) elvileg - üvegben akár fogyaszthatóak is lehetnének.

4

0 (Azonban az alább említett megtévesztés és látszat - maarit aynm - tétele miatt voltaképpen „inkább mégsem".) Mivel a magyarországi zsidóság sokszor a helyi lakosság pincészetét használta, amelybe az elkészítés idején a nem zsidó tulajdonos nem léphetett be, számos hiedelem, találgatás övezte a kívülálló számára rejtélyes szertartást.

4

1 A nem zsidók eledelére vagy a növények, készítmények, gabonafélék, kenyérre és a különböző ünnepek rituális étkezéseire vonatkozó kósersági szabályokat nem részletezem,

4

2 azonban annyit érdemes említeni, hogy legtöbbször a zsidó kósersági felügyelet biztosítása, illetve a hekser (kósersági pecsét) jelzi azt, hogy az adott élelmiszer a törvénynek megfelelő eljárással készült, tehát kóser. Például, ha búzával, liszttel, sütéssel kapcsolatos, minden tisztasági előírás tiszteletben is volt tartva, a (nagyobb méretű) kenyér többek között csak akkor kóser, ha a kenyérkészítés során áldozati rész lett véve a tésztából.

4

3 A Sulkhán Aruch szerint a „bölcsek megtiltották a bálványimádók kenyerét", azonban rögtön hozzáteszi, hogy ha nincs más, a nem zsidó pék kenyere is ehető, a nem zsidó házi kenyere viszont nem. A magyarországi ortodox gyakorlat mégis - számos egyéb ok mellett, mivel van zsidó pékség - tiltja a nem zsidó helyről származó kenyeret.

4

4 Az egyszerű gyümölcs esetében meg kell győződni arról, hogy nem a hetedik szombatévből, a jóbél évből származik Izraelből, és nem gyümölcsfák első három évében termett. Mindezt a gyümölcsre ragasztott matrica mutathatja.

4

5 Olyan növényi vagy szintetikus termék, amelyhez állati eredetű vegyi adalékot használtak (például porcból kivont zselatint), nem alkalmas fogyasztásra. A kóser háztartás alapja négy teljes étkészlet: húsos, tejes évközbeni használatra, és szintén húsos, tejes a nyolcnapos pészáchra, ez utóbbi nem érintkezhet semmiféle chómecossal (kovászossal). Ezeket külön kell tárolni, és ajánlatos külön színnel jelölni.

4

6 Ha az edényeket összekeverik, a bennük tárolt élelmiszer fogyasztásra alkalmatlan, azaz tréfli lesz. Ha kóser élelmiszer kerül tréfli edénybe, az élelmiszer ugyanúgy tréflivé lesz, azaz alkalmatlanná válik. A nem áteresztő típusú, nem hőálló, sima felületű üveg az egyetlen, amelyet lehet(ne) használni akár a húsos, akár a tejes élelmiszerrel. Sőt egyes szefárd közösségek az év közben használt chómecos üvegedényt pészáchra is kósernek tartják. Ha nem kóser élelmiszer vagy eltréflizett (elhibázott kóserolással készült) élelmiszer 38 Vö. erről: Finkelman: 1986; Ellenson 2001; Eidensohn 2000; Feinstein-Tendler 1996. 39 Kiccur Sulcáh Aruch: 153. 40 A nem zsidók nem áldozati boraival a zsidóknak csupán kereskedni lehet. Amelyek viszont nem kimondottan nem zsidók borai, azokkal kapcsolatban vannak engedményesebb (modern ortodox) nézőpontok. 41 Vö. Paládi 1967. 21.; Csoma-Lőwi 115. 42 Sulkhán Áruch: 132. 43 Sulkhán Áruch: 118. 44 Sulkhán Áruch: 124. 45 3Móz 19, 23-25. 46 Sulkhán Áruch: 148. 91