Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?

disznóhús tabuját,

1

2 a vértől való rituális undorát vagy a kóser vágás szabályrendszerét.

13 Ahhoz, hogy érdemi kérdéseket egyáltalán érthetően feltehessek az üveg, a kóserság és a társadalmi átjárhatóságról/áttetszőségről, kénytelen vagyok vázlatos töredékességgel ugyan, de legalább szemléltetni a káshrut hálákhikus alapjait.

1

4 A kóser kifejezést gyakran fordítják rituálisan tisztának, sokrétű tartalma azonban nem korlátozódik az élelmiszerre. Jelentése egyszerűen .alkalmas', .megfelelő', ,tiszta', a hálákhával (a zsidó jogrendszerrel)

1

5 összeegyeztethető. Ilyenként a leghétköznapibb tárgy esetében is felmerül a kóser - tréfli, „használható-e vagy nem, alkalmas-e vagy nem" kérdése: a mezüzétől (ajtófélfán lévő Tórarészt tartalmazó tok) avagy tálisztól (imasál) a tóratekercsen át a leghétköznapibb ciceszig (férfi négyszögű rojtos ing). Egyszerűsítve: zsidó törvény, a hálákba szerint megkülönböztetünk tiszta és tisztátalan, kóser és tréfli, a kóserolás fokozata szerint pedig táhor és támé, tóévá élelmiszereket. Az alapelv szerint csak az olyan állat kóser, amelynek hasított patája van és kérődzik (nem elég egyik kritérium, mint ahogy a disznó, teve, nyúl esetében fennáll - ezeket a példákat a Tóra külön is említi). E szerint fogyasztásra alkalmas a birka, a marha, a kecske és a szarvas.

1

6 Csak az olyan halfajta kóser, amelynek uszonya és pikkelye is van. Például a homár, az osztriga egyértelműen nem kóser, de a kardhal vagy a tokhal sem.

17 A szárnyasokra vonatkozóan a Tóra már nem ad kritériumokat, hanem 24 madárfélét sorol fel, amellyel a kommentárirodalmat évszázados kategorizációs spekulációra, találgatásra inspirálta.

1

8 A Talmud a felsorolásból a ragadozókat, a ragadozók módjára táplálkozó vagy a romokon, mocsarakban élő madarakat teszi tiltólistára, de vannak esetek, amikor pusztán az elnevezésük miatt (minthogy ez gyanúkeltő, megtévesztő) válnak tisztátalanná. A megengedett szárnyasoka tyúk, pulyka, liba, kacsa és bizonyos galambfélék. A kétéltűek, kígyók, rágcsálók és a rovarok (többnyire) tiltottak, de ez sem kristálytisztán egyértelmű

1

9 (például néhány sáskaféle - a chágáv - kóser

2

0). A nem kóser állatok származékai sem kóserek, például tojásuk, olajuk stb.

2

1 Kivétel ez alól a méz.

2

2 Ahhoz, hogy az állat kóser legyen, a vágás pillanatában is egészségesnek kell tűnnie, boncolás után pedig meg kell győződni a szervei egészségéről.

2

3 Az állatot a rabbinátus által kiadott okleveles szakembernek (sakter, sohet, sajhet) kell levágnia, majd az állat vérét teljesen kifolyatnia,

2

4 ugyanakkor arra is vigyáznia kell, hogy az állat valóban ne szenvedjen.

2

5 Általában két másodperces metszéssel kell elvágni a bolygóideget, nyaki 12 A zsidók disznóhús-kerülésére egész mondakör, hiedelemrendszer, mondásgyűjtemény alakul ki a folklórban, az egyik eredetmonda-típus szerint arra, hogy miért nem eszik a zsidó disznóhúst, meglepő választ adnak: azért, mert ha azt tennék, önmagukat ennék meg. Görög 1991. 101-102. 13 Rékai 1997.; Csorna 1994.; Csoma-Lővi 1995. 14 Összefoglalásokat erről lásd: Sulkhán Áruch, Lau 2000.; Donin 2004. 15 Az alfejezethez a tanulmány elején idézett tórái helyeken kívül a Sulkhán Aruch és a Kiccur Sulkhán Aruch fejezeteit használom forrásul. Sulchan Aruch, Orach Chaim. Illetve a Tóra-részleteket Leviticusból és a Deuteronomiumból. 16 3Móz 11:2^»7.; 5Móz 14:3-29.; 3Móz 19:23-25. 17 3Móz 11:9-10. 18 3Móz 11:13-19. 19 3Móz 11:22—38. 20 Haag 1989. 1567. 21 Sulkhán Áruch: 148. 22 Vö. erről még: Féner-Scheiber 1984. 49 23 Sulkhán Áruch: 150; Friedman 1988. 32. 24 Amit helyenként a keresztény szomszédságnak adtak. L. erről Szarvas 2003. 307. 25 Kohlbach 1910. 109. 89