Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vida Gabriella: „Fogason lévő Kristály talok és Más félék" 18. századi miskolci vagyonleltárak üveg díszedényei
Természetesen nem a velencei módra készült, de még nem is a cseh kristályüvegből formázott tárgyakra kell gondolni, hanem a magyarországi erdei hutákban előállított, a közönséges parasztüveg mellett készített másik termékre, az ettől valamivel drágább, átlátszó és színtelen, nehezebb, de nem annyira kemény, ólommal kevert üvegfajtára, melyet a korabeli köznép kristálynak hívott. A vagyonösszeírásokból egyértelmű a közönséges üvegtől való különbözősége, mindig feltüntették, hogy kristályról vagy üvegről van-e szó, keveredésről, összetévesztésről szó sem lehet. Többnyire nem is ugyanazon helyiségben tárolták a kétféle anyagból készült üvegtárgyakat. A legtöbb esetben a kristályedény a szobabeli fogason volt, az egyszerű üveg pedig a kamrában vagy a konyhában. A piaci áraikban nem tapasztalható nagymértékű különbség köztük, a kristálytermékek alig kerültek többe, mint a közönséges üveg- vagy cserépáruk. A ritkább formájúak vagy különleges díszítésüek természetesen lényegesen drágábbak voltak egyszerűbb és közönségesebb társaiknál. Nem volt sok belőlük egy-egy háztartásban. 1 3 Az idősebb Pepik Márton hagyatékában szereplő „Hasábos négy kristály korso egy a dr. 9" minden bizonnyal ilyennek tekinthető. 1 4 Ezek ugyanazok a palackok lehettek, melyek az ifjabbik Pepikné 1774-es már idézett vagyonösszeírásában feljegyzett „Négy hasábos Kristály korsó, de mind az négynek A fedelét együtt csináltatták czínbűl" megjegyzés kíséretében szerepelnek. Az utóbbiak értékét 2 RT 76 Kr-ra becsülték fel, messze ezek a legdrágábbak az edények közül, de a legérdekesebb, hogy az értékük az eltelt 12 év alatt lényegesen megnőtt: valószínűleg éppen az ónozás miatt. 1 5 A díszedényeknek a szobában való helyét több esetben egyértelműen kijelöli az, hogy hol szerepelnek az összeírásokban, mi után és mely tárgyak közelében. A díszedények helye az asztal és a kemence vagy kályha feletti fogasokon, illetve a szoba sarkában álló almáriumban volt. Egy vargamester özvegyének összeírása 1772-ből ki is mondja: „Kétt Fogas Festett egy Asztal felett, másik a' Kemencze felett ... Fogason lévő Kristály talok és Más félék /Kristály Korsók / Apró Korsók Kristályak"."' Pohárszék nem volt minden lakásban, ahhoz módosabb vagyoni állapot volt szükséges. Constantin Pilta gazdag görög kereskedő lakásában 1786-ban állt egy, a benne lévő edények azonban porcelánból és ónból készültek, kristályedényt nem írtak nála össze. 1 7 A fogasok, és a rajtuk lévő edények - korsók és tálak - viszont egyetlen szobából sem hiányoztak. Jól érzékelhető a sorozatra törekvés, vagyis hogy lehetőleg azonos anyagú edények legyenek ugyanazon a fogason. A szegényebbeknél ez természetesen nem tudott maradéktalanul megvalósulni, nem egy olyan leltár van, melyben egyetlen kristályedényt tudtak csak összeírni. Ha nem volt lehetséges egyféle anyagú edénnyel díszíteni a fogast, akkor többnyire a korsó jelent meg először kristályüvegből a cseréptálak mellett. A kristályedény szobadíszítő párja nem az ón volt, hanem a cserép. Alig három olyan összeírás van, ahol ónedény és kristály is előfordul egyazon helyen: az értékkülönbözet szempontján túl talán mentalitásbeli okai vannak annak, hogy ez a kétféle anyagú díszedény nemigen szeretett egy szobában meglenni, sokkal inkább váltották, mint kiegészítették egymást. Ott, ahol ónedény díszíti a szobát, használati célra nem kristályt vásároltak, 13 Lovassy István csizmadia vagyona 1762-ből. „Pincße Tok két jó Palcßkal együtt 2 Rf 40 Kr, ... Három Kristály csésze 9 Kr, ... Ónba foglalt kristály korsó 36 Kr". B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 675-682. 14 Bodó 1969. 265-276. 15 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 105-112., B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/b. VNr. 1429. 16 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 105-112. 17 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/b. V Nr. 1429. 62
