Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vida Gabriella: „Fogason lévő Kristály talok és Más félék" 18. századi miskolci vagyonleltárak üveg díszedényei
hanem közönséges üveget. Hivatkozni kell itt a már idézett 1774-es Pepik Mártonné-féle inventáriumra, amelyben a szobában kristályedényeket írtak össze, az ónok pedig a kamrabeli tárgyak közt szerepeltek. 1 8 Nincs elég adatunk jelenleg annak meghatározására, hogy a kristályedények divatja mikor kezdődött Miskolcon. Takács Béla több olyan református templomot sorolt fel Borsod megyében, melyekben már korábban is előfordultak. A legkorábbi említés szerint Ládbesenyőn (Borsod megye) 171 l-ben már volt egy „kristály pohárka". Radnótról (Nemesradnót, Gömör megye) 1735-ből van adat „egy kristály pohár"-ról, ugyanebből az évből maradt egyházlátogatók feljegyzéseiben nyoma Sajóbábonyban (Borsod megye) „egy virágos kristály pohár"-nak, Szentsimonból és Varbóról (Borsod megye) egyegy „kristály pohár"-ról. 1757-ben Bükkaranyoson (Borsod megye)„egy kristály fedeles korsó"-t írtak össze, Ládházán (Borsod megye) 1757-ből „öreg kristály korsó"-ról van tudomásunk. 1 9 A miskolci inventáriumok közül az 1760-as években készült leltárok 40%ában, az 1770-es években készültek 63%-ában, az 1780-as évekből valóknak 30%-ában írtak össze kristályedényt, vagyis az 1770-es években lehetett a leginkább divatos a fogasokra kristályedényt akasztani. Legkésőbb 1790-ben szerepelnek egy szegény diósgyőri polgárasszony hagyatékában. Ebben már a konyhában írták őket össze a cserép-, üveg- és faedények közt, 2" mert már kiszorultak a szobából. Későbbi összeírásokban már egyáltalán nincs nyomuk. Formájukat tekintve a már idézett hasábos palack, bütykös és csésze kivételével csupán két típust - tálakat és korsókat - említenek a források, tehát a közönséges üvegedényeknél lényegesen kevesebb formai variációt mutatnak. A tálak is többnyire sorozatban - 6, 8, 10 darab - fordultak elő. Méretük szerint legalább háromfélék voltak. Az 1774-es Pepik-féle összeírásban ugyanis volt „Két kristály Tál 16 Kr / 7. apróbb Kristály Tál 42 Kr / 3. nagyobb Kristály Tál 36 Kr". 2 1 Egyetlen helyen írtak össze tányért a tálak helyett 1779-ben. 2 2 A díszítésükről szinte semmit nem tudunk, általában is kevés róluk az ismeretünk: Veres László kutatásai szerint egyszerű eljárásokkal díszítették őket, légbuborékokkal, rátétes fonaldíszt kaptak. Csupán egyetlen helyen van szó arról, hogy Szabó Jánosné szegény diósgyőri polgárasszony hagyatékában volt „Két Kristály Tálák Kék festékü" 1790-ben. Sokkal érdekesebbek az összeírásokban korsóknak nevezett edények: egyértelműen ez a leggyakoribb forma. Vannak háztartások, ahol egyetlen kristályedényt írtak össze, az is korsó volt. Veres László üvegtörténeti munkái szerint az üvegkorsók alapvető tulajdonsága, hogy nagyok: 3-4 literesek. A nyakuk szűk, középen kissé kiszélesedő, mert általa könnyebben lehet belőle kiönteni a folyadékot. Fülük van és lapított a testük (1. kép). Külön említésre méltó, és az eddigiek ismeretében meglepő az a megállapítása, mely szerint a bükki hutákban nem készíthették őket, mert nem maradtak fenn ottani termékek. „Valószínű, hogy a kancsógyártásra specializálódott üzem nem kívánt konkurálni a többi 18 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 105-112., B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/b. VNr. 1429. 19 Takács 1977. 88. 20 1.3279. MOL E 687 Diósgyőr-tokaji koronauradalom Diósgyőri uradalmi ügyészség. Iratok. 4. cs. 1790. EA: 3279. 21 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 6. köt 105-112, B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/b. V. 1429. 22 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a, 7. köt. 483-487. 63
