Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MÚZEUMELMÉLET - Kecskeméti Tibor: A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem szervezetében
Változások a Gyűjteményegyetem szervezetében Az 1922. évi XIX. törvénycikkben rögzített 4 közgyűjtemény mellé (az egyetemi könyvtárat most nem számítjuk!) az évek folyamán több új intézmény társult. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó intézetek száma 1929-ben a hivatalos jegyzék szerint már 13 (MOL K 726 1929-181). A megnövekedett számú intézet között három a természettudományi: a Konkoly-alapítványú Magyar Királyi Csillagvizsgáló Intézet, a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet és a Budapesti Földrengési Obszervatórium. Közülük most csak a tihanyi Biológiai Kutatóintézettel foglalkozunk, mivel csak annak van múzeumi kötődése, hiszen az a Magyar Nemzeti Múzeum Állat- tára révfülöpi Balatoni Biológiai Állomásából fejlődött ki. Klebelsbergnek szívügye volt egy, elsősorban a Balaton élővilágával foglalkozó kutatóintézet létrehozása. Erre a legalkalmasabb keretnek a Gyűjteményegyetemet látta. Elfogadtatta a kormánnyal az intézet szükségességét, s állami forrásból elindította a beruházást (6 milliárd papír koronát, azaz 450 000 arany koronát irányoztak elő az építkezésekre és az intézet felszerelésére). Bethlen István miniszterelnök jelenlétében nagyszabású ünnepség keretében történt meg 1926. augusztus 25-én az intézet alapkövének letétele (a beruházást a balliberális sajtó meglehetős fanyalgással, egyes közleményekben kimondott ellenszenvvel fogadta, úgymond: a nagy gazdasági nehézségek közepette miért van szükség egy ilyen presztízsintézményre?). Egyidejűleg Klebelsberg széles körű konzultációkat folytatott biológusokkal, hidrológusokkal s kémikusokkal az intézet tudományos programja kialakítására. Megnyerte az ügynek a kitűnő zoológus Hankó Béla egyetemi magántanárt, valamint Verzár Frigyes debreceni fiziológus egyetemi tanárt. Ok lettek az intézet első vezetői is. Az intézet Kotsis Iván műegyetemi tanár tervezte épülete alig több mint egy év alatt elkészült, s 1927. szeptember 27-én átadásra került. Hamarosan megindultak a kutatások is, melyek eredményei nemzetközi mércével mérve is számottevőek voltak, s mindmáig azok is. Látván Klebelsberg természettudományok iránti megkülönböztetett érdeklődését, valamint azt, hogy a Gyüjteményegyetem viszonylagos szervezeti és anyagi biztonságot nyújt a gazdaságilag akkoriban nagyon zilált tudományos intézményrendszerben, több intézmény, igy a Magyar Királyi Földtani Intézet, a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, valamint a Madártani Központ 1924. január 31-én kérte felvételét a Gyűjteményegyetem kötelékébe. A Gyűjteményegyetem Tanácsa 1924. március 1 jén azzal utasította el a kérelmet, hogy „tisztán kísérletes intézetek soha nem kerülhetnek az Országos Magyar Gyűjteményegyetem intézményei közé". Ez annál is érdekesebb, mert ugyanakkor a Gyüjteményegyetem Tanácsa anyagilag is támogatta a Konkoly-Thege alapítású ógyallai Állami Csillagvizsgáló Intézet svábhegyi építkezéseit és fejlesztését, s nem állt ellen az akkor már tervbe vett tihanyi Biológiai Kutatóintézet létrehozásának sem. A levéltári iratokból kiderül: Klebelsberg támogatta az előbbi intézetek felvételét, ugyanis azok integrálása a Gyűjteményegyetembe beleillett „A természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről" című törvényjavaslatába, 1 0 amelyben a tudományos akadémiák, az egyetemek és a múzeumok mellett egy kutatóintézeti hálózatot tervezett létrehozni. Sajnos a Gyűjteményegyetem Tanácsa filológus-beállítottságú többségének e programhoz nem volt affinitása. 10 Gorka 1926. 687-720. 485
