Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MÚZEUMELMÉLET - Basics Beatrix: Az emlékezés helye vagy eltörölt hely? Múzeum-értelmezés a 21. században. Válság vagy átalakulás - múzeum és kiállítás az ezredfordulón
A Smithsonian Institution afféle nemzeti múzeumként vált a múzeumokkal kapcsolatos amerikai elméleti kutatások egyik legfőbb irányítójává, szervezőjévé. A „Museums for the New Millennnium" címmel 1996-ban rendezett konferencia az intézmény 150 éves fennállásáról megemlékezve foglalkozott a múzeumok ügyével, honi és külföldi előadók részvételével. A program összefoglalójában a múzeumokat „a polgári büszkeség és a nemzeti önazonosság kifejezéseként létrehozott intézmények"-ként határozták meg, amelyek „generációk óta az ismeretterjesztés és szórakoztatás helyei". De a tanácskozás rámutatott arra is, hogy a múzeumok a folyamatos átalakulás állapotában vannak egy olyan globális közösségben, amely önmaga is hasonlóképpen az állandó változás állapotában van, s szerte a világban erős társadalmi, politikai, gazdasági és technikai hatások befolyásolják a múzeum hosszú távú „egészségét". Ez az 1996-os konferencia már a múzeumok 21. századi szerepével foglalkozott, összhangban azokkal a meghatározásokkal, amelyeket a különböző nemzetközi múzeumi szervezetek épp ez idő tájt kíséreltek meg megfogalmazni. 9 E „hivatalos megfogalmazások" is az önmeghatározás részét képezik, sőt, az irányadás szándékával születtek. 1 0 „A múzeumok lehetővé teszik az emberek számára a gyűjtemények megismerését, hogy ez ösztönözze őket a tanulásban és szórakozásban." E mondat ismét a tanítás és szórakoztatás kettős célját idézi, s a múzeumok alapfeladatairól szóló rész egészíti ki: „A múzeumok gyűjtik, megőrzik, közzéteszik a tárgyakat a társadalom számára." De megfogalmazódik az is, mit várhat el a társadalom a múzeumoktól: - hogy megőrizzék számára a tárgyakat, - hogy a köz szolgálatában álljanak, - hogy a látogatókat ösztönözzék a tanulásra és szórakozásra, - hogy folyamatos kapcsolatban legyenek a közösségekkel és bevonják őket a tevékenységükbe, - hogy felelősen és tisztességgel szerzeményezzenek, hogy hosszú távon tartsák fenn a gyűjtemények iránti érdeklődést, - hogy elismerjék azoknak az érdekeit, akik alapították, használták, birtokolták, gyűjtötték és adományozták a gyűjtemény tárgyait, - hogy támogassák a természeti és emberi környezet védelmét, - hogy felkutassák, megosszák és értelmezzék a gyűjteményre vonatkozó legváltozatosabb véleményeket tükröző információkat, - hogy tevékenységük újító és jobbító legyen. A fentebb programként megfogalmazottak az ezredforduló utáni itthoni szakirodalomban is megjelentek: „A múzeumnak a városi térrel, tehát a közvetlen környezetével való találkozása annyit jelent, hogy a múzeum egyre kevésbé kerülheti el a kortárs fogyasztói társadalom szemantikájával való találkozást. Az elkülönült terek mélyén megőrzött autonómia kora lassan a múlté. Mindez gyakran a múzeum olykor nyíltan kommerciális terekkel való egybenyitását jelenti, mint pl. a Louvre esetében, ahol a Pei által tervezett két piramissal gyakorlatig a Rue de Rivoli szelleme fúrta be magát a Louvre alá. De hasonló átalakulásnak vagyunk tanúi Bécsben is. Nem lehet nem észrevenni, hogy a MuzeumsQuartier esetében is egyszerre jelent meg a posthistoire és a 9 Museums for the New Millennium, September 5-7, 1996. Smithsonian Institution, Washington DC. 10 The Museums Association (United Kingdom) Definition. 2002. (Current version from Code of Ethics for Museums. 2002.) 474
