Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Basics Beatrix: Az emlékezés helye vagy eltörölt hely? Múzeum-értelmezés a 21. században. Válság vagy átalakulás - múzeum és kiállítás az ezredfordulón

kommercializmus szelleme. Itt aztán egymás mellett tanulmányozható a 19. század és a kortárs globális kapitalizmus nyilvános térről alkotott elképzelése. A Naturhistorisches és a Kunsthistorisches Museum egymással szembenéző két ikerépülete - közöttük Mária Terézia hatalmas emlékműve a francia kerttel - a birodalmi tökéletesség és fegyelmezettség példájává tette a múzeumokat. .. .Nagyszerű és tökéletes múzeumok, világhíres gyűjtemények, pontos hierarchiák, sematizmusok - és az idő megállításának minden másnál erősebben érzékelhető vágya. Ehhez képest, a túloldalon létrehozott MuseumsQuartier semmi más, mint a posztmonarchikus - posztkanonikus - állapot igencsak hatásos válasza. Egy részben elkülönült térrendszer, amelyben a legkülönbözőbb állandó és alkalmi kiállítások és múzeumok együttese él - javarészt immár a kommercializált és interaktív infotainment törvényszerűségeinek is engedelmeskedve. Berlinben a Kulturforum - azaz a Mies van der Rohe tervezte, 1968-ban felállított Neue Nationalgalerie, az 1985-ben átadott Kunstgewerbemuseum, majd a Kunstbibliothek, a Kupferstichtkabinett, végül 1998-ban átadott Gemäldegalerie - modern tömbjeit magába foglaló egységes rendszere mutat hasonló tulajdonságokat, illetve a Museumsinsel jelenleg zajló, mind építészeti, mind koncepcionális rekonstrukciója is hasonló módon megy végbe. Ezek a kulturális centrumok egyre kevésbé elkülönült szigetek a város szövetében, sokkal inkább a 21. századi Berlin városszerkezetének, új hálózatának különösen fontos pontjait sejthetjük bennük. A kulturális párbeszédek, az eltérő világok közötti kooperáció igénye arra vezet, hogy korszakunkban a múzeum sokkal inkább a közös tanácstalanság együttes élményének átélésére szolgál, mintsem a normativitás színtereként."" A program és esszé közötti lényeges különbség: míg az előbbi célokat, tennivalókat fogalmaz meg, nem adván ahhoz stratégiát; addig az utóbbi rögzíti a változás tényét, de „közös tanácstalanság együttes élnrénye"-ként. Ami mindkét megfogalmazásból hiányzik az a stratégia, a hogyan tovább megmutatása. Ez az a feladat, amelynek elsőként a vázát - a működőképes és működtethető szervezeti kereteket - kellene megalkotni, s azután ebbe a teoretikus tartalmat belehelyezni. VÁLOGATÁS A MÚZEUMTÖRTÉNETI, ELMÉLETI SZAKIRODALOMBÓL Ames, L. Kenneth, Barbara Franco, and L. Thomas Frye. Ideas and Images: Developing Interpretive History Exhibits. Nashville: American Association for State and Local History, 1992. Anderson, Gail. Reinventing the Museum: Historical and Contemporaiy Perspectives on the Paradigm Shift. Walnut Creek, Cal.: AltaMira Press, 2004. Belcher, Michael. Exhibitions in Museums. Washington, D.C.: Smithsonian Institution Press, 1991. Carbonell,. Bettina Messias, ed. Museum Studies: An Anthology of Contexts. Maiden, Mass.: Blackwell Publishing, 2004 Crane, Susan A., ed. Museums and Memoty. Stanford, Cal.: Stanford University Press, 2000. Dana, John Cotton. The New Museum: Selected Writings by John Cotton Dana. Washington, D.C.: American Association of Museums, 1999. 11 György 2003. 24. 475