Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Basics Beatrix: Az emlékezés helye vagy eltörölt hely? Múzeum-értelmezés a 21. században. Válság vagy átalakulás - múzeum és kiállítás az ezredfordulón

magyarországi múzeumok is részt vesznek - olyan kérdéshez vezet bennünket, amely napjaink egyik aktuális vitatémája. A kiállítás, mint interpretáció és/vagy attrakció kérdésköre visszavisz bennünket az önmeghatározás témájához, és rögtön kiderül, hogy az eredetileg békésen és magától értetődően együtt létező látvány, szórakoztatás, tanítás funkció-együttes miért elképzelhetetlen ma sokak számára. A szórakoztatás, a legutóbbi sajtóvitában „látvány-múzeum"-nak nevezett funkció nem újkeletű-és nemhogy lejárt a kora, de igazából még el sem érkezett-nálunk. Akkor fog majd, ha a korábban a tárgyaktól elvárt komplex feladatot, amelyre ma már nem elegendőek a műtárgyak (s érdemes azon is elgondolkodnunk, vajon miért), a látvány - tárgyak és az azokat értelmező látvány - lesz képes betölteni. Addig azonban egy fontos feladatunk van, ami mindennek eljöttét, megvalósulását segítheti, mi több, ettől történik majd meg. S ez a magyar muzeológia önképének megformálása. Remek dolog, hogy vannak, akik „kívülállóként" ezt elkezdték? De nekünk, múzeumban működő múzeumi szakembereknek kell folytatnunk és befejeznünk. Nem kell a mintákhoz olyan messzire nyúlni, mint az eddigi tanulmánykötetek szerzői tették, a szomszédban például már megtörtént ez. Ausztriában helyettünk is megcsinálták, pontosabban részben a mi múzeumtörténetünket is belefoglalták szakirodalmi földolgozásaikba.

6 S amikor a rövidebb, de annál sokatmondóbb új nevet kapott Wien Museum új (egykori újságíró) igazgatója az első nagy kiállítását szervezte intézményének, akkor ott meg is tették ezt a lépést? A bécsiség mibenlétét körüljáró kiállítás egyik eleme lett a várostörténeti múzeum genezise. Ha messzebb tekintünk, az amerikai múzeumi rendszer foglalkozott legkorábban ezzel az önmeghatározással, amelynek nemcsak írásos emlékei vannak - konferencia- és tanulmánykötetek, önálló feldolgozások -, de szervezeti megnyilvánulásai, sőt a képzési háttér megteremtése is fontos része. Pierre Nora köteteihez hasonló címmel - „Múzeumok és emlékezet" - jelent meg az ezredfordulón egy tanulmánykötet.

8 Bevezetője John Locke-ot idézi, amikor az emlékezetet mint gondolataink, elméleteink tárházát határozza meg. Ennek párhuzamaként született meg a múzeumok meghatározása, mint a kulturális emlékezet anyagi megnyilvánulásainak tárházai. Fontos, hogy ez az összefoglalás felhívja a figyelmet arra, mennyire gyorsan bővült, szélesedett a múzeumi szakma (sajátos módon az amerikai tanulmányok tudományágként - scholarship - jellemzik) az elmúlt húsz évben, és ezzel párhuzamosan milyen drámai változások történtek az információtárolás és -bemutatás terén. A közérdeklődés pedig hihetetlen mértékben megnövekedett a múlt bemutatásának, megismertetésének vonatkozásában. Többé nem valamiféle elit előjoga annak az eldöntése, mit őrzünk meg és mit mutatunk be. Mi több, múzeum és emlékezet egymás kölcsönös formálói, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. 5 György Péter Élet és Irodalom-ban megjelent írásai elsősorban, illetve György Péter: Az eltörölt hely - a múzeum. Budapest, 2003.; Ébli Gábor: Az antropologizált múzeum. Budapest, 2005. 6 Marlies Raffler: Museum - Spiegel der Nation? Zugänge zur Historischen Museologie am Beispiel der Genes von Landes- und Nationalmuseen in der Habsburgenmonarchie. Wien, 2007., vagy Gottfried Fliedl— Roswitha Muttenthaler-Herbert Posch szerk.

: Museumraum-Museumzeit - Zur Geschichte des Österreichischen Museums- und Ausstellungswesens. Wien, 1992. 7 Alt-Wien: Die Stadt, die niemals war. Ausstellungskatalog. Szerk.: Wolfgang Kos, Christian Rapp. Wien, 2004. 8 Museums and Memory. Szerk.: Susan A. Crane. Stanford, California, Stanford University Press, 2000. 473