Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Csíki Tamás: Egy nagybirtok konvenciói a két világháború között - cselédbérek a gödöllői koronauradalomban
A szegődményesek cselekvéseiről is a tisztviselők jelentései alapján kapunk képet. A Tanácsköztársaságot követő cselédszólításkor a gazdák (és az iparosok) azt a kérést „terjesztettek elő", hogy ismét a forradalmak előtti terményjárandóságukat kaphassák. A közcselédek viszont a gazdatisztek jóindulatára számítva, egyénileg („panaszokkal", „kérve-könyörögve") fordultak hozzájuk, folytonos készpénz- és terményelölegek, valamint a szolgálati idő lejárta előtti „elengedésük" reményében. De Czitó Győző olyan (minden bizonnyal nem egyedi) példát is említ, amikor a cseléd a csendőri elővezetés ellenére hagyta el a birtokot, ami nem csupán a szerződéses fegyelem, hanem a hatósági fenyegetettség visszatartó erejének hiányára utal. Az alkalmazottak bérezésének és szociális ellátásának összefüggését elhelyezésük is jelzi. A cselédlakás ugyanis a konvenció része, amit - a mezőgazdasági lakásügy részeként - az állam, illetve a törvényhatóságok szabályoztak. Az 1907-es cselédtörvény a nős és családos szegödntényeseknek külön szobát és kamrát biztosított, Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye ennek nyomán kiadott szabályrendelete pedig az újonnan építendő lakások szobáinak űrtartalmát 52 m 3-ben állapította meg. 3 4 E szabályozást a közegészségügy követelményeivel indokolták, ami a világháború után „nemzeti érdekké" vált. „Köztudomású - fogalmazott a mezőgazdasági munkásvédelemről szóló könyvében Szeberthy János -, hogy a cselédség a legszaporább népréteg", ezért fontos, hogy lakásviszonyai az egészségügyi, valamint a társadalmi, erkölcsi és szociális követelményeknek egyaránt megfeleljenek. 3 5 Az állam azonban csak a mezőgazdasági munkások önálló lakásépítését támogatta, 3 6 s a '30-as évek végén tette lehetővé a cselédlakásokat építő vagy korszerűsítő birtokosok számára kedvező kamatozású hitelek felvételét. (Ennek fedezetét, a tervek szerint, a kötelező mezőgazdasági öregségi biztosítás nyomán képződő járuléktartalékok biztosítják.) A gödöllői cselédlakásokról a jószágigazgatók jelentései tájékoztatnak. Czitó Győző a '20-as évek elején düledező falú épületekről, az ablakok és az ajtók „elhagyott állapotáról" ír, ami „szégyene az uradalomnak." Jelentősebb felújításokra, valamint a két család által közösen használt konyhák megszüntetésére a következő években sem került sor, így Kelemen Imre számára a cselédházak 1941-ben már igencsak korszerűtlennek minősültek. A koronauradalom épületei „a legprimitívebb módon, minden aláfalazás nélkül, vályogból épültek, és a felső gerendázattal is annyira takarékoskodtak, hogy sok épületnél a legkisebb falelhajlás folytán, a tetőszerkezet a levegőben lóg, s így az épületjavítási költségek a normálisnál mindig nagyobbak." De nem jobb a lakások állapota sem: „a szobák nyirkosak, a tűzhelyek, kályhák kezdetlegesek. Erre pénzzel évtizedek óta nem rendelkezünk. Tizenegy gyerek halálozott el [1941^12 telén - Cs. T.j, ezt befolyásolta a lakások nedves volta, és a meghűlés nagyobb lehetősége." (A tavaszi hóolvadáskor pedig az évek óta nem tisztított Galga „ismét" elöntötte a mácsai major alacsonyabban fekvő részeit, ezért az egyik cselédházat ki kellett üríteni.) 3 7 A lakások elavultságát a földművelésügyi minisztérium is érzékelte, s 1942-ben - valamennyi állami birtok számára - építési reformot határozott el. A szabvány- és típustervek kidolgozásával a korszak egyik legismertebb építészmérnökét, Bierbauer Virgilt bízta meg, megvalósításában pedig a koronauradalomnak szánt mintaadó szerepet. 34 MOL K 184. 3489. cs. 5. tétel. 46028/1930. 35 Szeberthy 1940. 296-297. 36 Erről Hámori 2004. 51-68. 37 MOLK 184. 6599. cs. 5. tétel. 153480/1941. 442
