Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Csíki Tamás: Egy nagybirtok konvenciói a két világháború között - cselédbérek a gödöllői koronauradalomban
Bierbauer többször járt Gödöllőn, s az ügyosztály instrukciója alapján, az új cselédházak építését egy átfogó major-rendezési terv részeként képzelte el. Amely természetesen kiküszöböli a „múlt hibáit" (pl. a zsúfoltságot, a talajvíz figyelmen kívül hagyását), igazodik a táji, terep- és klimatikus viszonyokhoz, valamint közösségi épületeket is magában foglal (idénymunkás-szállást, levente- és kultúrházat, szülőotthont). A tervezett házformák között 8-10 lakásból álló sorházak, továbbá két- és négylakásos ikerházak szerepeltek, a házak 1 szoba-konyhás, 1 szoba-hálófülkés-konyhás és kert-szoba-konyhás típusok szerint épültek volna. Az építkezéseket, miként említettük, a koronauradalomban akarták elkezdeni, részben a könnyebb irányítás és ellenőrzés, részben a szociális lakáspolitika „legcélszerűbb" reprezentálása miatt. (A cselédházak építése ráadásul, vélte a minisztérium, a háború utáni átmeneti gazdaságban konjunktúrát fog teremteni.) 3 8 E típus- és szabványtervek a cselédélet szabályozásának szempontjait jelzik. (Azt nem tudjuk, hogy Gödöllőn a majorrendezés miként valósult volna meg, az építkezéseket ugyanis el sem kezdték.) Ennek alapja a szegődményeslét uradalmi integrálása, mivel a birtokos nem csupán a lakásról, hanem az oktatás, a nevelés és a művelődés közösségi intézményeiről is gondoskodik. A szabványosítás azonban nem zárta ki a különböző ház- és lakástípusok tervezését, melynek minimális feltétele a családok önálló konyhája. (Valamennyi változat családos szegődményesekkel kalkulált.) Az alaptípus a háromosztatú parasztház (szoba-konyhakamra) mintáját követi, de megjelenik a differenciáltabb térhasználatot lehetővé tevő, a lakószobától elkülönülő hálófülkés, valamint talán a kistulajdonosi lét tudatát erősítő (és azt kifejező) kerttel rendelkező lakástípus is. S bár a cselédlakások sor- és ikerházas elrendezésének kivitelezési tervét nem ismerjük - ez minden bizonnyal „polgárosultabb" külsőt adott volna a koronauradalom majorjainak. IRODALOM BÓDY Zsombor 2008 A parasztság a tömegpolitika korszakában. Egyesületek, szövetségek, pártok a vidéki Ausztriában. In: CZOCH Gábor-HORVÁTH Gergely Krisztián-POZSGAI Péter (szerk.): Parasztok és polgárok. 11-24. Korall Társadalomtörténeti Egyesület. Budapest CZETTLER Jenő 1995 Mezőgazdaság és szociális kérdés. Századvég. Budapest CSÖPPÜS István 1992 Komáromi norma - egy szociálpolitikai kísérlet. Századok 2. 259-283. FOUCAULT, Michel 1990 Felügyelet és büntetés. Gondolat. Budapest FÜR Lajos 1969 A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. Mezőgazdasági Múzeum. Budapest 38 MOL K 184. 6604. cs. 5. tétel. 525279/1943. 443
