Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Csíki Tamás: Egy nagybirtok konvenciói a két világháború között - cselédbérek a gödöllői koronauradalomban
1932 Fizetési osztály Készpénz(pengő) 1. béres-, csikósgazda 1. 280 1. béres-, csikósgazda II. 250 2. tehenészgazda I. 250 2. tehenészgazda II. 230 2. tehenészgazda III. 210 3. gulyás-, kanász-, juhász-, csikósszámadó, mezőőr, elsőbéres, igazgatói főkocsis, gőzekés 1. 120 3. gulyás-, kanász-, juhász-, csikósszámadó, mezőőr, elsőbéres, igazgatói főkocsis, gőzekés 11. 100 3. gulyás-, kanász-, juhász-, csikósszámadó, mezőőr, elsőbéres, igazgatói főkocsis, gőzekés III. 80 4. tiszti- és igáskocsis, béres, csikós, tehenész, gulyás, juhász, kanász, kondás, inas, irodaszolga I. 50 4. tiszti- és igáskocsis, béres, csikós, tehenész, gulyás, juhász, kanász, kondás, inas, irodaszolga II. 40 5. ostoros, bojtár 1. 40 5. ostoros, bojtár II. 30 5. ostoros, bojtár III. 20 A bérezés szempontjait a földművelésügyi minisztérium a '20-as évek elején egyértelműen meghatározta. A Tanácsköztársaság ugyanis megszüntette a gazdák (valamint az iparosok) magasabb konvencióját, mivel ők „sem végeznek több munkát". Ez a „teljesen téves" intézkedés - érvel az ügyosztály tisztviselője - nemcsak az elöljárói személyzet tekintélyének aláásását eredményezte, hanem olyan „elkedvetlenedést is okozott, amelynek káros hatása a gazdasági munkák felületes teljesítésében jelentkezett". (A világháború előtt a gazdák évi terményjárandósága 4 q búza, 13,4 q rozs és 3 q árpa volt, míg a „közönséges" vagy „alantasabb" béresek 3 q búzát, 9 q rozsot és 2 q árpát kaptak.)" A differenciált konvenció tehát a szegődményesek hierarchizálását, a munkaszervezet vertikális rendszerét és abban az egyén helyét meghatározó alá- és fölérendeltségi kapcsolatok folytonos tudatosítását szolgálta (ezt erősítette az illetményföld és az egyéb naturáliák osztási sorrendje), 1 2 míg az egyes kategóriákon belüli fizetési osztályok az uradalomban eltöltött időt, vagyis a hűséget honorálták. (A gazdák 5 évi szolgálat után léphettek magasabb osztályba, az újonnan felfogadottak csupán béresek, azaz közcselédek lehettek, akiket bármikor más „szolgálati ágba" vagy egyik kerületből a másikba oszthattak be. Az előmenetel tehát az uradalomban megszerzett érdemek alapján volt lehetséges.) A konvenciónak ezt a funkcióját elsősorban a készpénz tölthette be, amit az utolsó táblázat adatai illusztrálnak. Az 1930-ban végrehajtott béremelést követően ugyanis, miközben a fizetési osztályokat fokozatosan minden kategóriára kiterjesztették, a gazdák készpénz-járandósága immár 5-6-szorosa a közcselédekének. Jellemző emellett, hogy míg az előbbiek 35-40%-os pénzbér-emelésben részesültek, ami nyilvánvalóan a „felügyelő személyzet" lojalitásának erősítését célozta, az utóbbiak rozsilletményét növelték 2 q-val. A naturáliák hosszú távon alig módosultak (1922-ben a gazdák, 1925-ben az elsőbéresek és a számadók, végül 1930-ban a közcselédek rozsjárandóságának emelése a 11 MOLK 184. 2318. es. 5. tétel. 119516/1921. 12 Vö. Gibson-Blinkhorn 1991. 8. 436
