Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Szulovszky János: Északkelet-Magyarország gazdasága a trianoni határok meghúzása idején

r Északkelet-Magyarország gazdasága a trianoni határok meghúzása idején SZULOVSZKY JÁNOS A miskolci Herman Ottó Múzeum hagyományait folytatva, munkásságában Veres László jelentős figyelmet szentel a tágabb régió múltja különböző vetületeinek.

1 Az ilyen irányú szisztematikus feltárómunka kiemelkedő példája az az irányításával készült OTKA-kutatás, amelynek eredményeként 2006-ban munkatársaival egy megkerülhetetlen összegzést tettek le a tudomány asztalára Északkelet-Magyarország kézművesipara történetéről.

2 E fontos kötet záró időmetszetét ragadja meg a jelen dolgozat: azt a pillanatot, amikor az első világháborút lezáró békediktátummal tudatos megfontolások alapján szétdarabolták az egységes Kárpát-medencei államalakulatot, a történeti Magyarországot.

3 Ez azt a régiót is érzékenyen érintette, melynek Miskolc volt a központja. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1921. október 20-i közgyűlésének jegyzőkönyve említi, hogy a »határmegállapító bizottsághoz« a kamarai terület északi határainak érdekében magyar és francia nyelvű emlékiratot - a jegyzőkönyv fogalmazványa szerint: közgazdasági tanulmányt - küldtek.

4 Maga a dokumentum nyilván jóval korábban készült, amikor még lehetett halovány remény arra, hogy a döntéshozók hajlanak az észérvekre, s a méltányosság jegyében néhány esetben talán tekintettel lesznek az elemi magyar érdekekre is. Minden bizonnyal nem láttak erre sok esélyt maguk az emlékirat összeállítói sem, hiszen mint a bevezetőjükben írták, a békefeltételekkel szembeni „feljajdulásukat" demonstratív irányúnak szánták. Ahogy Teleki Pál a Kárpát-medence korabeli etnikai térképével, úgy a dokumentum összeállítói is tárgyilagosságra törekedtek. Pontos adatokkal igyekeztek bemutatni, hogy milyen következményekkel jár, ha a kamarai terület három megyéjéből csaknem az egész Gömör-Kishontot elcsatolják. Hangsúlyozták, Gömör „mint a különböző gazdasági erők kincsesháza, mily nagy érték az elszakításra ítélt hazai területrészekben, amelynek elveszítése nemcsak kamarai területünket csonkítaná meg, hanem bénítólag hatna egész hazai gyáriparunkra, legfőként a vas és faiparunkra, mely ekként legnagyobb, legszámottevőbb vastermelő helyét veszítené el".

5 Figyelemre méltó az a megközelítés, miszerint a kamara területének a megcsonkítása voltaképpen modellként mutatja, ami nagyobb léptékben a történeti Magyarországgal történik, ha realitás lesz az új országhatár: „kamaránk kerülete kicsinyített másában sok hasonlóságot mutat hazánk 1 Természetesen ha a monografikus igény ezt követeli, a megfelelő módon kitágul a kutatói perspektívája. Jól példázza ezt az üvegművességröl írt, nemrég megjelent monográfiája is. Veres 2006. 2 Veres-Viga (szerk.) 2006. 3 Nincs itt most tér a könyvtárnyi Trianon-irodalomnak még a vázlatos áttekintésére sem. Az ebben való tájékozódást már bibliográfia is segíti: Szidiropulosz 2002. A téma újabb feldolgozásai közül 1. Ablonczy 2002., 2007.; Ádám-Cholnoky (szerk.) 2000.; Ádám 2002.; Marinov 2006.; Romsics (szerk.) 1998.; Romsics 2001.; Somlai 2002.; Szabó A. 2002.; Zeidler (szerk.) 2003. 4 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1X-201. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai 3. doboz. MKIK.jkv. 1921. okt. 20. 5 A megye gazdaságáról és társadalmáról az összegzés igényével: Ujváry (szerk.) 2001., 2006a., 2006b.; Szabó 2006. 421