Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Szulovszky János: Északkelet-Magyarország gazdasága a trianoni határok meghúzása idején

területével. (...) Gömörmegye elvesztése geológiai alakulatánál fogva tehát kamaránk kerületének kisebbített arányokban oly veszteség lenne, mint hazánk síkvidékének a tervbevett hegyvidéki terület elszakítása". Még ha minimális volt is az esélye, hogy lesz a kamarai tiltakozásnak foganatja, megtették, ami rajtuk múlhatott. Ha más eredménye nem is lett, de készült egy olyan kordokumentum, amely alapján meglehetősen teljes és korrekt képe tárul fel a régió korabeli gazdasági állapotának, s érzékelteti, milyen szerves és sokrétű kapcsolatrendszert vágott szét a kikényszerített új államhatár. * * hí A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata a határmegállapító bizottsághoz Miskolc, 1921. október 20. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, IX-201. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai 3. doboz. MKIK.jkv. 1921. okt. 20. Forrásközlés „Tiltakozásunk a békefeltételekkel szemben (...) demonstratív irányú, hazánk egyik legjelentősebb közgazdasági centrumának feljajdulása egy oly béke ellen, amely máris a jövő háború csíráját rejti magában, és amely hazánk geográfiai egységet képező területét erőszakosan szétdarabolná, pénzügyi és gazdasági tekintetben elsorvasztaná, a világháború és az ezt követő események folytán különben is teljesen elalélt, elgyengült gazdasági erőnket. Lehetetlen szó nélkül hagynunk a békefeltételek legerőszakosabb, legigazságtalanabb rendelkezéseit, amelyekben hazánk új határait önkényűleg megállapítva, feldarabolja a történelmi Magyarország testét, annak 325 411 km

2 kiterjedésű területéből 93 184 km

2-t és 20 800 000 főnyi lakosságából 7 800 000 lélekszámot hagyva meg.

6 Magyarország geográfiai alakulatából következik - mivel azon területrészek, amik a békeszerződés szerint lekapcsoltatnának hazánk testéről, jórészt a hegy és dombvidéket foglalják magukban -, hogy a több mint 2/3 országterület

7 elvesztése, a lélekszám milliókkal való csökkenése nemcsak azt jelentené, hogy e tekintetben lesüllyedhetnénk a balkáni kisállamok színvonalára, hanem maguk után vonnák azt, hogy elveszítenénk hegyvidékünk, mezőgazdaságunk, nyerstermékeink, erdőgazdaságunk és bányászatunk túlnyomó hányadát, amik mintegy hátterét, részben létfeltételét, biztos alapját képezték az utóbbi évtizedek alatt nekilendült gyáriparunk fennállásának és jövőbeni felvirágozásának,

8 kereskedelmünk, hiteléletünk fejlődésének. Hazánk területi veszteségében osztoznia kellett kamaránk kerületének is, csaknem az egész Gömör vármegye elvesztése'' folytán. Kiemelendő tünet, hogy kamaránk kerülete kicsinyített másában sok hasonlóságot mutat hazánk területével.

1

0 Borsod és Heves gyáripara, de a forgalmi ipar is sok tekintetben a gömöri bányák nyerstermékeiben és a 6 A gépiratban az első két bekezdés ceruzával áthúzva. 7 Eredetileg: „a jelzett nagyságú terület". Ceruzával javítva. 8 A következő félmondat tollal írt betoldás. 9 Eredetileg: „Gömörvármegye túlnyomó részének elvesztése". Javitás ceruzával. 10 Vö. pl. Ujváry 1984. 32. 422