Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)
utasforgalom 90%-kal, a teherforgalom 100%-kal növekedett Pest és Orsova között.'' 6 Ebben az esztendőben a Társaság jövőjét érintő meghatározó uralkodói döntés született. Az üzleti lehetőségek mind nagyobb méretű kiaknázása érdekében - mintegy kompenzációként a tengeri kereskedelem elvesztése miatt - a vállalat 1846. augusztus 16-án a bécsi kormánynál elérte, hogy császári szabadalommal kizárólagos jogot kapjon a Habsburg Birodalmon belüli dunai gőzhajózásra egészen 1880-ig. 6 7 E privilégium eddig példátlan volt a dunai hajózás történetében, amelynek eredményeként a Társaság szinte korlátlan, versenytársak nélküli lehetőséget kapott tevékenysége folytatásához három és fél évtizednyi időre. V. Ferdinánd király 1847. július l-jén magyar nyelvű szabadalomlevélben garantálta a Társaság jogait, miszerint a jövőben a „Duna gőzhajózásra új engedelem adások nem történnek és a nevezett társaság (A DGT H. Z.) e részben minden verseny ellen ótalmazni fog, de következő feltételek alatt: hogy a most mondott társaság hajóbérszabásait megegyezésünk nélkül feljebb ne emelje, a gőzhajózást nemcsak a jelenleg fennálló vonalakon élénken folytassa, hanem a Tiszán is, ameddig hajózható, rendszeresen hajózza s ezenkívül új hajózási vonalon is, ha azok a kereskedés és hajózás érdekében akár a Dunán, akár az ebbe ömlő mellékvizeken, akár az oldalközlekedésben találtatnának, célszerűen űzni köteles legyen végre hajózási vonal irányába a szükséges posta közlekedéseket is, az iránt Általunk felszólítottnak, ingyen magára vállalja. " 6 8 A Társaság a fent leírtaknál több állami kedvezményt szinte nem is kaphatott volna, amelyek szerény ellentételezéseként a hajózási vonalakon az állami postaszolgálatot ingyen kellett teljesítenie. 6 9 Mindezek után a vállalat felvette és immár hivatalosan magyarul is használhatta a „I. cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság" (Erste k. k. priv. Donau-DampfschiffahrtsGesellschaft) nevet. 7 0 Ez a lépés a reformkori magyarországi politikai változások iránti gesztusnak is tekinthető, hiszen a forradalom felé sodródó Magyarországon a nem túl népszerű, nagy hatalmú DGT-t „osztrák" vállalatként tartották számon, amely főleg „idegeneket" alkalmazott. A következő évek töretlen fejlődési vonalát, ami a folyami közlekedési eszközök számának gyarapodását, minőségi javulását és a forgalmi adatok látványos növekedését jelentette, az 1848/1849. évi magyarországi események megakasztották. A forradalom és különösen a szabadságharc katonai eseményei súlyos következményekkel jártak a dunai hajóforgalom alakulásában. A DGT vezetésének viszonya az 1848/1849-es magyarországi történésekhez ambivalensnek mondható. A Társaság részvényesei között meghatározó szerepet játszó Habsburg-család, a bécsi udvarhoz lojális főnemesség, bankárok, nagypolgári körök egyértelmű, hogy az udvar oldalán álltak. A bécsi központból irányított vállalat a Társaság gazdasági érdekeit szem előtt tartva igyekezett semlegesen viselkedni a magyarországi forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban. Alapvetően nem is tehetett mást, hiszen a DGT tevékenységi köre megoszlott Ausztria és Magyarország területei között. Széchenyi naplójából és a szakirodalomból is ismert, 7 1 hogy a DGT Óbudai Flajógyárában a Batthyány-kormány hadigőzösöket rendelt, amelyekkel kapcsolatos fej66 Hajnal 1920. 147. 67 Hajnal 1920. 146., Palotás 1984. 12. 68 Jankó 1968. 48-49. 69 Vodrazka 2004. 187-197., Hajnal 1920. 146. 70 Jankó 1968. 47., 50. Jankó közli a magyar nyelvű királyi szabadalomlevelet. Jankó 1968. 48-49. 71 Derzsényi-Hernády 1967. 70-78. 415
