Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)
hogy meg fog térülni. 3 4 Ezt követően a Társaság 11 nappal későbbi közgyűlése, 1832. január 18-án 320 db újabb részvény kibocsátásáról döntött, 3 5 a már korábban említett, 30 és 50 LE-s gőzhajók megépítése céljából. Ezen a gyűlésen hangzott el először, hogy Bécset a Fekete-tengerrel közvetlen szabad hajózási úttal kell összekötni. 3 6 Széchenyi, a dunai kereskedelem egyik legenergikusabb támogatójaként 1833. október 23-án kelt, a nádorhoz, József főherceghez címzett jelentésében hűen tárta fel kora kereskedelmi hajózásának a helyzetét, egyben cselekvési programot is javasolt: „Méltóságod helyesli a Dunán való kereskedelmet egészen a Fekete—tengerig... Ezért néhány nappal ezelőtt beszéltem a Gőzhajózási Társaság igazgatóival, hogy megtudjam ezzel kapcsolatos véleményüket. ... Győrtől Semlinig és Pesten keresztül vissza egyre növekszik a személyforgalom, így 1215%-os profitra számíthatunk. De az Alsó-Duna szakaszán elég bizonytalanok a kilátások a fa magas ára és a szén teljes hiánya miatt. Továbbá Galatzban nincs osztrák konzul, aki védené az érdekeinket... Hajlandó-e a kormány anyagilag és morálisan támogatni egy európai kanális megépítését a Duna alsó szakaszán? Ehhez a kormánynak a következő koncessziókat kell tennie: 1) A jelenlegi 15 éves privilégiumot ki kell terjesztenie 25 évre. 2) A parti városoknak kikötőterületet kell biztosítaniuk a Társaság számára hajóhidakkal és pallóval. 3) Meg kell változtatni bizonyos, városi higiénére és adminisztrációra vonatkozó előírásokat. 4) Biztosítani kell az utasok és a rakományok biztonságát szerb, havasalföldi és török vizeken. 5) A kormánynak ki kell nyilvánítania, hogy mindezt a gőzhajózás javára teszi. 6) Evekre előre biztosítani kell a szén- és fatartalékokat azokról a kormány birtokában lévő lelőhelyekről, ahol azok bőségesen megtalálhatók, de még nem kerültek feldolgozásra. " 3 7 Az udvari kancellária Széchenyi javaslata és a vállalat kérelme nyomán 1855-ig meghosszabbította a Társaság számára a hajózási privilégiumot. 1833. december 2-án a Társaság rendkívüli közgyűlésén Széchenyi lelkes szavakkal ecsetelte az al-dunai hajózás megkezdésének fontosságát és egyben javasolta, hogy a vállalat újabb három hajót építsen, amelyek egyike tengerjáróként Galac és Konstantinápoly között közlekedjen. Úgy vélte, hogy az Al-Dunán is be kell állítani egy következő hajót ugyanúgy, mint Pest és Bécs viszonylatában. A folyómeder folyamatos hajózhatósága érdekében szükséges kotróhajó beszerzése, aminek ügyintézését a Vásárhelyi Pállal éppen angliai tanulmányútra készülő Széchenyi a nádor megbízása alapján magára vállalta. 3 8 A közgyűlés Széchenyi javaslatait elfogadva újabb 600 db részvény kibocsátásáról döntött. 3 9 A Társaság első elnöke, J. P. von Puthon 4 0 báró kérésére Széchenyi 1834-es angliai útján a Társaság ügyeiben is eljárt. „ Nagyban készítem elő az angliai részvényjegyzést. " (Mármint a DGT részvényeinek jegyzését. H. Z.) 4 1 Az angliai részvényjegyzés előkészítése, ill. megszervezése arra utal, hogy a Habsburg Birodalomban nem volt egyszerű, vagy nem sikerült a szükséges tőkét előteremteni. „Eltökélten kelek föl - Dilemmában vagyok. Vagy elejteni a nagy vállalatot, vagy nem ügyelni többé az egészségemre. Feláldozom magam az ügynek. Puthon. Tasner írnak nekem. Nem örvendetesek a levelek. - Hanyatthomlok Brownhoz megkérdezni, mennyibe kerül egy 207 tonnás hajó - 3.500font-sterling. 34 Jankó 1968.27. 35 A korábbi részvénykibocsátási gyakorlatnak megfelelően I db részvény ára 500 forint volt. 36 Gonda 1899. 25. 37 Hajnal 1920. 128-129. 38 Jankó 1968. 28., Széchenyi 1833. december 2-i beszédét idézi: Hajnal 1920. 129. 39 Jankó 1968. 28. 40 Grössing-Funk-Sauer-Binder 1979. 172. 41 Széchenyi 1982. 758. (1834. február 17-i feljegyzés.) 409
