Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)

Megírom Puthonnak. Engine (gép H. Z.) 4.285, hajó 3.500, szállítás 300font-sterling. "

42 Széchenyi figyelmét még az 1830-1840-es évek pezsgő magyar belpolitikai eseményei sem tudták elterelni a hajózási Társaságról. Különböző lapokban esszéket jelentetett meg a gőzhajózás és a Társaság népszerűsítése érdekében. A „Társalkodó" 1834. augusztus 20-i számában érdekes önvallomást közölt:,, 1829-ben a gőzhajózási társaság megalapítására is meghívtak, de akkoriban még nagyon szkeptikus voltam, és hiúságból vagy büszkeségből, nevezzék, aminek akarják, nem engedtem, hogy a nevemet kapcsolatba hozzák egy ilyen megkérdőjelezhető társulással. De az, hogy J. Puthon báró olyan kitűnően védelmezte a vállalkozást arra késztetett, hogy megváltoztassam a véleményemet. Ma már úgy látom, a gőzhajózásnak nagy jövője lesz ebben az országban. Ezennel bevallom, hogy megtérítettek ebben a: ügyben. ... "

4

3 A Társaság fejlődése a nehézségek ellenére töretlen volt, amit a műszaki, gazdasági eredmények egyértelműen bizonyítanak. Az al-dunai volt hosszú ideig - egészen 1896-ig! a dunai közlekedés legproblémásabb szakasza, ahol sem a hajózás, sem a mederkarbantartás nem volt veszélytelen vállalkozás. Széchenyi, aki a hajózás nehézségei mellett azok megoldási módját is világosan látta, a kővetkezőket írta erről: „Meltzel 37 bányásszal már Plavisevicán van. Tegnap már repesztettek... "

4

4 (sziklákat a Duna-mederben). A területen tevékenykedő török pasa azonban még inkább megnehezítette, életveszélyessé tette Széchenyiék és a hajósok munkáját ,,Az orsovaipasa lövetni akart az embereimre! - Nem tette, de azt üzente nekem: 'Reméli, többé nem fog előfordulni, hogy hajók mennek le anélkül, hogy jelentenék nekem. A fél Dunát megmérhetik - a másik felét azonban nem engedem, míg nincsen rá parancsom, etc. "

4

S Minden nehézség ellenére a vállalat Argo nevű gőzhajója 1834. április 14-én - elsőként - szerencsésen áthaladt az Al-Duna zuhatagjain, és megkezdte járatát a bal part mentén Galacig. A következő évben, 1835-ben újabb DGT hajó érkezett a szakaszra, amely a - fent idézett Széchenyi naplórészlet ellenére a török partok mentén, Kladovo-Galac között közlekedett. Közben - 1833-34-ben - a Társaság hajói megjelentek a Tiszán és a Száván is, ahol ezzel megkezdődött a rendszeres gőzhajózás.

4

6 A Duna-medencei folyami hajózás terjeszkedésével párhuzamosan, 1834ben a trieszti hajógyárban elkészült Mária Dorothea gőzössel a Konstantinápoly-Szmirna szakaszon is megindult a DGT tengeri hajózása,

4

7 amit további tengerjárók forgalomba állítása követett. A Társaság történetének első időszakában a hajószemélyzet különböző nemzetiségű tagjai, akik nem értették egymás nyelvét, több technikai hibát, balesetet okoztak. Széchenyi 1835. szeptember 29-i levelében, Zimony körül hajózva a „Zrínyi" fedélzetén az alábbiakat írta: ,,Holdfénynél folytatjuk utunkat a Zrínyin ... A révkalauz pesti, a kapitány mainzi, a gépmester birminghami - különböző vallásúak, nekem ismeretlenek - tehát mialatt az első partot kiáltott, a második megparancsolta, hogy a gépet gyorsan le kell állítani, a harmadik, aki ezt végül nem értette, mivelhogy nem beszélt németül, a kapitány egy szót sem értett angolul, és végül az akkori kormányos, aki teljes fordulatot tett, neki42 Széchenyi 1982. 761. (1834. február 22-i feljegyzés.) 43 Hajnal 1920. 130. 44 Széchenyi 1982. 743. (1833. július 30-i feljegyzés.) 45 Széchenyi 1982. 744. (1833. július 31-i feljegyzés.) 46 Gonda 1899. 26. 47 Jankó 1968. 28. 410