Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)

Konstantinápolyig szándékozott meghosszabbítani. Hogy mindezt saját maga is megtapasztalja, 1830. június 24-én Pestről útnak indult „összerótt" hajóján Waldstein János és Beszédes József földmérő mérnökök társaságában, összesen 11 emberrel a Fekete-tenger felé.

2

6 Utinaplójából pontosan végigkövethető az utazás. A korabeli hajózási technikák és társadalmi viszonyok elmaradottságát éles kritikával mutatta be. „Láttunk több embervontatta hajót. 200 (bécsi H. Z.) mázsát számítanak egy emberre. Napi bérük 15 bécsi garas. - NB. csak, ha tudnak haladni, - másképp, azaz ha szél miatt kényetlenek leállni, nem kapnak semmit. És mégis örömest elvállalják e munkát! Miféle konkurrencia hát ilyen országban a gőzhajó? ... Gőzhajó nem barbároknak - azaz hazámfiainak - való, hanem civilizált népeknek. A gőzhajót meg kell előznie ... annak, hogy szaga se maradjon a feudalizmusnak!"

2

1 Széchenyi előtt világossá vált, hogy a korszerű folyamhajózás elengedhetetlen előfeltétele a folyószabályozás. „A vízszabályozásoknak, átmetszéseknek tehát csakis a tulajdon biztonságán és az alispán felelősségén etc. etc. kell vagy lehetséges voltaképpen alapulniuk, - máskülönben minden homokra épül. A kormánynak két gőzhajóval kellene rendelkeznie ... és gőzmeghajtású kotrógéppel. "

2

S „AJA Dunát szabályozni kell. - BJ és aztán egy híd, és nem fordítva! A szabályozást a vaskapunál sziklarepesztésekkel s ugyanakkor benn az országban átmetszésekkel kellene véghezvinni. "

29 Az utazásról Beszédes József is beszámolt. 1830. augusztus 30-án Konstantinápolyban kelt írását a Tudományos Gyűjtemény „A Duna. Világ kereskedési, és motsár kiszárítási tekintetben " címmel közölte. A kitűnő vízügyi szakember a reformkori közéletbe ekképpen emelte be a Duna-problémát. „ ... minden gondolkodni tudó Hazafi, kinek Hazáján ezen nagy Duna le foj, azon kérdésnek érdemesítésére szolgál: mi annak az oka, hogy illy nagy fojónak nem tsak hogy illendő hasznát nem vesszük, sőt esztendőnként rémítő kártékonságát tapasztalni kéntelenek vagyunk? "

3

0 Beszédes a Duna-hasznosítás legfőbb gondját a folyami közlekedést nagyban akadályozó Vaskapu-szakasz hajózhatóvá tételében látta. A folyószabályozás következményeként a mocsarak lecsapolását tartotta a legfontosabb feladatnak. „Ezen úton találtam ugyan mind a kereskedésnek, mind a motsár ki száritásnak több Hydrotechnikai akadálaira Pestről a Fekete—tengerig"fi de a legnagyobb gondot a Vaskapu-szakasz jelenti: a nagyobb hajók bajjal járnak föl és alá, azért ezen akadált szükséges kiszedni. "

3

2 A mérnök a folyó „regulációját" ajánlotta a döntéshozók figyelmébe, egyúttal gazdaságpolitikai argumentációval is megerősítette ajánlásait. „Ezen regulázió által Béts városa, melytől semmi más viz a Dunán kívül nem szolgál valami tengerre, a világnak minden, de legközelebb két nevezetes tengeri kikötő beleivel Odesszával, és Konstantinapollal Európának leg nagyobb vize által értetésbe jön, és pedig víz utáni hajózással ki felé az Ausztriai Birodalomból. "

3

3 Széchenyi al-dunai útjáról, Konstantinápoly érintésével visszatérve 1832. január 7-én levélben tett javaslatot a DGT vezetésének újabb hajók üzembeállítására. Az ezzel járó befektetésről azt jósolta. (gr. Széchenyi István - A dunai gőzhajózás úttörője) felirattal. 2003 novemberében a jelen írás szerzője a szobrot Regensburgban, a DDSG egyik utódvállalata, a Meyers Holding irodaházának lépcsőházában látta viszont. 26 Széchenyi 1982. 641. (1830. június 24-i feljegyzés.) 27 Széchenyi 1982. 643. (1830. június 25-i feljegyzés.) 28 Széchenyi 1982. 643. (1830. június 25-i feljegyzés.) 29 Széchenyi 1982. 649. (1830. július 1-i feljegyzés.) 30 Beszédes 1831. 70. 31 Beszédes 1831. 71. 32 Beszédes 1831. 72. 33 Beszédes 1831. 78. 408