Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)

hanem a magyarországi közállapotok javulását is remélő Széchenyi István gróf is belevágott a vállalkozásba.

1

2 Miután a birodalom prominens személyiségei részvényvásárlással anyagi és egyben politikai támogatást is nyújtottak a társaságnak, érthető, hogy a vállalkozó kedvű angolok kezdeményezését siker koronázta. A Társaság 1829. március 13-án Bécsben tartott alakuló közgyűléséig a kibocsátott részvények több mint felét sikerült eladni. A részvényeket névre szólóan állították ki. Minden öt részvény egy szavazatot ért a társaság közgyűlésén.

1

3 A közgyűlésen hozott határozatok egyike arra vonatkozott, hogy nagyobb számú részvény birtoklása sem biztosít tulajdonosának további képviseleti jogokat. Ez az ún. kisrészvényesek védelmében hozott intézkedés azonban a gyakorlatban könnyen megkerülhető volt, hiszen strómanokon keresztül a nagybefektetők, bankok több szavazathoz juthattak. Rövid távon a gyors megtérülést, magas hozamot váró kisbefektetői érdekek szemben álltak a hosszú távra kalkuláló nagybefektetői érdekekkel, ami egy induló, hosszú távra tervezett vállalkozásnál nehezen kezelhető probléma forrása lehetett. A Társaság alapszabályzata rögzítette a cég vezetéséhez rendelt adminisztrációt, amelynek fő feladata a szükséges kormányzati engedélyek azonnali beszerzése és a társasági működés gyors elkezdése volt. Sor került az angol hajóépítőkkel kötendő társasági szerződés elkészítésére is, amelynek értelmében ugyanezen év december 29-én a két angol a Társaság javára lemondott korábbi, javított szerkezetű gőzhajóra és hajózásra kapott szabadalmáról, amelynek ellenértékeként a Társaság által készítendő gőzhajók üzemeltetését az angolok a DGT-től bérelhették.

14 A technikai nehézségek leküzdése után 1830 augusztusára a DGT floridsdorfi hajógyárában indulásra készen állt az „I. Ferenc" gőzös. A technikatörténeti hűség miatt érdemes a hajó méreteiről is megemlékezni. A fából készült hajótest hossza: 23 öl (43,5 m), szélessége 6,5 öl (11,32 m).

1

5 A 60 LE névleges teljesítményű gőzgépet a „Boulton, Watt & Co. Soho (Birmingham), Foundry" gyárában készítették.

1

6 Az első próbaút Bécs és Pest között 1830. szeptember 17-én kezdődött.

1

7 A Társaság titkára lelkesen számolt be a sikeres hajóútról: „Amit a saját szemünkkel láthattunk, a szakemberek véleményével egybehangzóan megerősíti azt a hiedelmet, hog hajót jobban nem lehetett volna megépíteni. 14 és fél óra alatt tettük meg a Bécs-Pest szakaszt, míg visszafelé 48 óra 20 percet vett igénybe az utazás. Az, hog ennyi idő alatt megtettük a csaknem 500 km-es távot (oda is és vissza is) a folyó gorsaságát és a hajó kitűnőségét bizonyítja "

1

8 I. Ferenc császár és király 1830. szeptember l-jén kelt oklevelében az osztrák, 1831. április 22-iben pedig a magyar korona országai Duna-szakaszának gőzhajózására 12 Mérei 1951. 208. 13 Gonda 1899. 25. 14 Grössing-Funk Sauer-Binder 1979. 41. 15 Jankó 1968. 25-26. 16 Az ipari forradalom első és egyben legjelentősebb gőzgépgyárát a Birmingham melletti Sohoban James Watt és Matthew Boulton „Boulton & Watt" néven jegyezte 1775-1800-ig. Ezt követően, 1800 és 1848 között az alapítók gyermekei vezették „ Boulton, Watt & Co. " néven, majd 1848-tól egészen 1895-ig, a társaság megszűnéséig a cég társtulajdonosai - Henry Wollaston Blake, James Brown és Gilbert Hamilton - „James Watt & Co." néven. A vállalatot a pénzügyi befektetők a 19. század közepétől már Londonból irányították. Grössing-Funk-Sauer-Binder 1979. 24-25., Roth 1987. 533-541. 17 Gonda 1899. 24. és Hajnal 1920. 125. szerint a Bécs és Pest közötti első próbaút indulási dátuma 1830. szeptember 17., Grössing-Funk-Sauer-Binder 1979. 4L ugyanezen eseményt 1830. szeptember 4-re teszi! 18 Hajnal 1920. 125. 406