Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Frisnyák Sándor: A vízenergia használata a Kárpát-medencében (11. század - 1920)

A vízimalom elnevezés ekkortájt gyűjtőfogalom, a lisztőrlő malmon kívül magába foglalta mindazon ipari létesítményeket, amelyek vízenergiára épültek.

1

0 Az 1898-as adatfelvételezés már részletezi a gyáripari jellegű üzemek vízenergia-felhasználását (=23 171 lóerő) iparági megoszlásban (3. ábra). A legnagyobb felhasználó a vas-, fém- és gépipar volt (összesen 40,6%-kal), a második helyet a papírgyárak foglalták el (27,8%)." A 20. században tovább folytatódott a vízimalmok leépülése és teljes megsemmisülése. A napjainkig megmaradt vízimalmok ipari műemlékek és egyben idegenforgalmi látványosságok. Ilyen pl. a tapolcai és a túristvándi vízimalom vagy a történelmi KrassóSzörény vármegyében Ogerlistye több mint húsz - részben ma is funkcionáló - turbinás vízimalma. A kis vízimalmok a Néra folyóba ömlő Gerlistye-patak mély - felsőszakasz jellegű - völgyében épültek. A megmaradásuk talán annak is köszönhető, hogy a meredek oldalú erdős völgyszakasz másféle gazdasági hasznosításra nem alkalmas. 3. ábra. A magyar gyáripar vízenergia-felhasználása iparágak szerint 1898-ban (%) 10 Gööz 2007. 230. 11 A Magyar Korona országainak gyáripara az 1898. évben. 1901. 10-11. 354