Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Frisnyák Sándor: A vízenergia használata a Kárpát-medencében (11. század - 1920)

Az 1894-es statisztikai felvétel a vízimalmok keletkezési idejére is kiterjedt. A regisztrált patak- és hajómalmok 14,7%-a a 18. században, 50,2%-a a 19. században, 31,6%-a pedig ismeretlen időben épült. A 18. század előtt is létező vízimalmok kora - az alapítással kapcsolatos okiratok hiánya miatt - meglehetősen bizonytalan. Az ide sorolt 532 vízimalom az 1894-es vízimalom-állomány 3,5%-a volt (1. táblázat). A vízimalmok az ökológiai és ökonómiai feltételeknek megfelelő helyen települtek, és a gazdasági táj stabil (hosszú időn át fennmaradó-működő) építményei voltak. Ha a malom elpusztult, az újat a régi malomhelyen építették. A vízszerkezetek működtetése a víztározók, erővízcsatornák, zsilipek, túlfolyók stb. folyamatos karbantartását tették szükségessé. A vízimalmok környezete magán viselte az antropogén tájalakítás, a kultúrtáj-formálódás jeleit. A kis vízimalmok száma, lóereje és keletkezési ideje az 1894. évi felmérés alapján statisztikai régiók szerint* Statisztikai régió Keletkezési idő Összesen A vízimalmok lóereje Statisztikai régió 18. század előtt 18. század 19. század ismeretlen Összesen A vízimalmok lóereje a) Duna bal partja 163 605 953 955 2 676 12 717 % 6,1 22,6 35,6 35,7 100 b) Duna jobb partja 117 652 1314 767 2 850 13 985 % 4,1 22,9 46,1 26,9 100 c) Duna-Tisza köze 9 34 430 157 630 3 027 % 1,4 5,4 68,3 24,9 100 d) Tisza jobb partja 50 192 456 461 1 159 6 553 % 4,3 16,6 39,3 39,8 100 e) Tisza bal partja 15 148 840 481 1 484 5 504 % 1,0 10,0 56,6 32,4 100 f) Tisza-Maros köze 5 133 938 285 1 361 4 768 % 0,4 9,8 68,9 20,9 100 g) Erdély 173 465 2700 1693 5 031 17 698 % 3,4 9,3 53,7 33,6 100 Magyarország 532 2229 7631 4799 15 191 64 253 % 3,5 14,7 50,2 31,6 100 Forrás: Saját szerkesztés - * Horvát-Szlavonország nélkül A vízenergiával működő malmok földrajzi elhelyezkedését megyei bontásban és statisztikai régiók (országrészek) szerint publikálták. A 19. század végén - a vízenergia-készlet geográfiai elhelyezkedésének megfelelően - a vízimalmok 33,1%-a (= 5031) Erdélyben koncentrálódott, a legkevesebb (630 = 4,2%) a Duna-Tisza közén volt. 353