Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Frisnyák Sándor: A vízenergia használata a Kárpát-medencében (11. század - 1920)
gabonaőrlő és más műveletekre használt malmok is (pl. Eger, Esztergom, Kőszeg, Pápa, Tata, Veszprém stb.). 3 A török hódoltság után a gazdasági élet újraszervezése és fejlesztése a természeti erőforrások - köztük a vízenergia - nagyobb mérvű felhasználása a népesség dinamikus növekedésével kapcsolódik össze. 1720-tól 1784/87-ig Magyarország és a határőrvidékek lélekszáma 4,2-4,5 millióról több mint 9,7 millió főre emelkedett. A demográfiai változásokkal lépést tartott a mezőgazdasági termelés és a malomipar fejlődése (a 18. században több mint 2200 patak- és hajómalom épült). A 18. században a Kárpát-medencében továbbra is a fa és a víz volt a legfőbb energiaforrás. A különböző ipari telephelyek, manufaktúrák és officinák energiaszükségletét az erdők irtásával, fával és faszénnel, a nagy esésű hegyi patakokra épült vízikerékszerkezetekkel igyekeztek biztosítani. A növekvő fütő- és hajtóenergia-igény válságot idézett elő. Az energiaválságot, ellentétben a nyugati országokkal, nem a fosszilis energia (kőszén) felhasználásával, hanem az erdőségek mértéktelen pusztításával próbálták levezetni. Az energiaváltás (és az ipari forradalom) elmaradása miatt 1750-től 1850-ig a Kárpát-medence hegy- és dombsági tájain mintegy 4,4 millió kat. hold (kb. 25 300 km 2) erdő irtásával elégítették ki az ipar és a lakosság energiaszükségleteit. A 18. században és a később feltárt hazai széntelepeket a szállítási infrastruktúra hiánya miatt először az 1850-es évektől, nagyobb mértékben a kiegyezéstől (1867) 1914-ig terjedő évtizedek alatt kezdték felhasználni. A másfél évszázadnál hosszabb energiaválság összesen több mint 39 000 km 2-nyi erdő pusztulását idézte elő. /. ábra. A vízikerekek és a felhasznált lóerő megoszlása statisztikai régiók szerint 1906-ban. Jelmagyarázat: A = alulcsapó vízkerék, B = felülcsapó vízkerék 3 Vajkai 1981. 350. 348
