Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MEDIEVISZTIKA - Dénes György: III. Béla király végrendelete - Aliz antiochiai hercegnő Torna birtokosa
Könyvem megjelenése után, 1984-ben Kristó már nem kapcsolja össze többé Imre fiának aragóniai házasságát apjának végrendeletével, hanem inkább Béla király jövedelem-összeírásával hozza összefüggésbe, óvatos megfogalmazással: „Nem lehetetlen, hogy már ekkor megkezdődtek ... a tárgyalások Magyarország és Aragónia között, dinasztikus kapcsolat létesítése, Imre kiházasítása ügyében." Néhány oldallal utóbb arról ír, hogy nem tudjuk pontos évszámhoz kötni Imre házasságát az aragóniai hercegnővel. „Lehet, hogy ... azt még III. Béla szorgalmazta, ha a frigyet később, 1200 táján kötötték is meg." 3 7 Ezt kizárni valóban nem lehet, de a Kölni Évkönyvekkel, illetve III. Béla végrendeletével igazolni semmiképpen sem. A kötetben szó esik Béla király végrendelkezéséről is, de itt már csak röviden: „Imrére testálta az országot, Endre számára pedig várakat, birtokokat és sok pénzt hagyott hátra, s ráruházta saját be nem váltott fogadalmának teljesítését szentföldi hadjárat indítására." Azután meghalt. 3 8 Itt már szó sincs semmilyen hercegnőről, sem antiochiairól, sem aragóniairól. Kristó Gyula alaposan áttanulmányozhatta munkámat, mert A vármegyék kialakulása Magyarországon című, 1988-ban megjelent könyvében nemcsak az irodalomjegyzékben szerepelteti írásomat, hanem számos - különösen a tornai uradalomról szóló - helyen idézi, vagy utal rá könyve szövegében, illetve a hozzá fűzött jegyzetekben is. Ebben a kötetében Kristó Nyáryra hivatkozva már tud róla, hogy „1198-ban ... Imre király az antiochiai hercegasszonynak adományozta a tornai uradalmat", 3 9 de Béla király végakaratát meg sem említi. A Korai magyar történeti lexikonban, 1994-ben Kristó a Torna szócikk 2. pontjában az erdőispánságról megemlíti, hogy: „Az uradalmat Imre király már 1198-ban eladományozta", de hogy kinek és miért, azt nem. A szócikkhez fűzött irodalomjegyzékben egyébként korrektül hivatkozik könyvemre is. 4 0 III. Béla király és Anna királyné sírja Anna királynét halála után. Béla a magyar királyok hagyományos temetkezési helyén, a székesfehérvári székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Béla király holtával, hamvait fiai édesanyjuk mellé, közös sírba temették. A török háborúk idején elpusztult bazilika romjait feltáró ásatás a 19. század közepén bukkant rá közös sírjukra, az egyetlen bolygatatlan és mellékletei révén azonosítható Árpád-kori királysírra. A kiegyezés után, a millennium közeledtével, az immár magyar királlyá koronázott Habsburg I. Ferenc József, nyilván, hogy uralkodásának legitimitását ezzel is erősítse, a királyi hamvakat a budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén Mátyástemplom egyik oldalkápolnájában kialakított díszes királysír szarkofágjába helyeztette át. Mellette a falon, egyik oldalán kőbe vésett családfa vezeti végig a vérvonalat Árpádtól I. Ferenc Józsefig, akit éppen ebben a templomban koronáztak magyar királlyá, a másik oldalán elhelyezett tábla pedig hirdeti: „I. Ferenc József Magyarország apostoli királya állíttatta e síremléket királyi őseinek, III. Bélának és Antiochiai Anna hercegnőnek." 37 Kristó 1984. 1247, 1252, 1269. 38 Kristó 1984. 1257. 39 Kristó 1988. 389. 40 Kristó 1994. 680-681. 343
