Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MEDIEVISZTIKA - Dénes György: III. Béla király végrendelete - Aliz antiochiai hercegnő Torna birtokosa

E pompás királysírt a felállítása óta eltelt több mint egy évszázad alatt százezrek láthatták, és közülük, a történelem iránt érdeklődők, néhány ezren a szarkofág feliratát is elolvashatták minden nehézség nélkül, mert magyarul vésték kőbe. Éspedig imígyen: „Magyar-Horvát-Dalmátország Ráma királya III. Béla +1196 és hitvestársa Chastillon Anna Antiochiai hercegnő +1183" Úgy gondolom, hogy ez önmagában is választ ad a dolgozatom bevezető soraiban feltett kérdésre, ehhez nem kell további kommentárt fűzni. Sapienti sat. Következtetés Mint az előbbiekben látható, III. Béla királyunk végrendelkezésének helyes értelmezésére eddig nem került sor. A végrendelet megértésének előfeltétele az antiochiai fejedelemcsalád és azon belül Chátillon Rajnáid fejedelem leánya, Aliz hercegnő történetének ismerete. Ehhez igyekeztem ebben az írásomban segítséget nyújtani. Ennek ismeretében nem lehet kétséges, hogy a Kölni Évkönyvek szerint a 111. Béla király végrendeletében szereplő „Antiochia fejedelmének leánya" valóságos személy volt, Antiochiai Anna királyné Magyarországra menekült húga. aki akkor már több mint egy évtizede 344