Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MEDIEVISZTIKA - Dénes György: III. Béla király végrendelete - Aliz antiochiai hercegnő Torna birtokosa

júliusában elfoglalták Jeruzsálemet, ahol mindenkit halomra gyilkoltak, iszonyatos mészárlást, példátlan vérfürdőt rendeztek.

6 A keresztes seregek vezérei ezután nyugati mintára feudális államokat, fejedelemségeket, hercegségeket alapítottak az elfoglalt területeken, élükön a jeruzsálemi királlyal, akivé Bouillon Gottfriedot választották meg. A legfontosabb és legjelentősebb fejedelemséget, Antiochiát pedig a dél-itáliai seregek vezére, a normann apuliai Boemund, Taranto hercege szerezte meg. 1099. december végén a pápa legátusa, akit akkor választottak meg jeruzsálemi pátriárkává, iktatta be Gottfriedot jeruzsálemi, Boemundot antiochiai birtokába, és ekkor vehette fel ez utóbbi az Antiochia fejedelme (princeps) címet.

7 Fia, II. Boemund fejedelem a jeruzsálemi király leányát, Alizt vette feleségül. Fiatalon halt meg, és csak egyetlen kisleánya maradt utána, Konstancia, aki gyermekként lett Antiochia fejedelemnője. Édesanyja, aki akkor még 30 éves sem volt, rövidesen férjhez adta a 9 éves hercegnőt a 37 éves Poitiers Rajmund előkelő francia főúrhoz, aki 1149ben a szeldzsukok ellen vívott csatában elesett.

8 Házasságukból négy gyermek született. Konstancia hercegnő, az akkor 22 éves fiatal özvegy, bár magas rangú, akár hercegi férjet is kaphatott volna, négyévi tanakodás után, 1153-ban egy kevésbé előkelő, francia grófi családból származó, de a keresztes háború csatáiban hírnevet szerzett, daliás lovagot, Chátillon Rajnaldot választotta férjéül, aki házasságuk révén Antiochia fejedelme lett.

9 Házasságuk mindössze hét évig tartott, mert Rajnald 1160-ban a mohamedánok fogságába esett, és 16 évig rabságban volt Aleppo várában.

1

0 Házasságukból három gyermek született, egy fiú és két leány, Ágnes és Aliz. 1161-ben Konstancia fejedelemasszony első házasságából származó leányát, Poitiers Mária antiochiai hercegnőt feleségül vette Mánuel bizánci császár," akinek édesanyja I. (Szent) László királyunk leánya, Piroska, bizánci nevén Eiréné császárné volt.

1

2 Néhány évvel utóbb elhunyt Konstancia, férje, Rajnáid pedig a mohamedánok aleppói várbörtönében sínylődött, így kicsiny gyermekei apátlanul-anyátlanul maradtak. Ezért nővérük, Mária bizánci császárné magához vette öccsét és anyjának második házasságából származó három féltestvérét, köztük két kis húgát, Chátillon Ágnest és Alizt is.

1

3 A császárné rövidesen férjhez adta idősebb húgát, Ágnest, akit Bizáncban Annának neveztek el, Árpád-házi Béla magyar herceghez, aki feleségével Magyarországra hazatérve 1172-ben III. Béla néven az ország királya lett.

1

4 Aliz hercegnő akkor Bizáncban maradt a császári udvarban. Mánuel bizánci császár 1180-ban meghalt és 12 éves fia, Alexiosz követte a trónon. A gyermekcsászár mellett édesanyja, Mária császárné lett a régens. Mánuel unokatestvére, a hatalomra éhes Andronikosz ezek után sereget szervezett, és 1182-ben Bizánc ellen indult, hogy megszerezze a trónt. El is foglalta a várost, és Mária anyacsászárnét kivégeztette. A következő évben magát társcsászárrá koronáztatta, majd két hónap múlva a 15 éves Alexiosz császárt orgyilkosokkal megölette.

1

5 6 Runciman 2002. 222-23. 7 Runciman 2002. 237. 8 Runciman 2002. 515. 9 Runciman 2002. 528. 10 Runciman 2002. 536. 11 Runciman 2002. 537-38. 12 Benda 1981. 99; Ostrogorsky 2003. 322. 13 Runciman 2002. 540. 14 Benda 1981. 117. 15 Ostrogorsky 2003. 340-41. 338