Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MEDIEVISZTIKA - Dénes György: III. Béla király végrendelete - Aliz antiochiai hercegnő Torna birtokosa
Nincs rá adatunk, hogy Aliz hercegnő mikor hagyta el Bizáncot, és menekült a magyar királyi udvarba nővéréhez, Anna királynéhoz, de valószinűnek látszik, hogy Mánuel császár halála után, a trónkövetelő Andronikusz seregei közeledtének hírére küldte őt nővére, Mária császárné a biztonságosabb Magyarországra. így valószínűleg csak kéthárom évig lehetett együtt nővérével, Anna királynéval, mert ez utóbbi súlyosan megbetegedett, és 1184-ben elhunyt. 1 6 Halála előtt nyilván aggódott húgának jövőjéért, és Béla király bizonyára ekkor fogadta meg a haldoklónak, hogy ő gondoskodik ezután húgáról és annak jövőjéről. Mindeközben a Közel-Keleten szakadatlanul folytak a harcok a keresztény és mohamedán seregek között. Súlyosbodott a keresztes államok helyzete 1174-ben, amikor Egyiptom új szultánja, a kurd származású Szaladin (Szalah-ed-Din) Szíriára is kiterjesztette hatalmát, és a keresztes államok megsemmisítésére törekedett. 1 7 A döntő összecsapásra 1187 júniusában került sor, amikor Szaladin csapatai Galileában, Tibériástól északra, a hattini csatában megsemmisítő vereséget mértek a keresztesek hadseregére. A csatában részt vett Aliz apja, Chátillon Rajnáid is, aki egy évtizeddel korábban, 16 évi fogság után, úgy szabadult meg Aleppó várának börtönéből, hogy esküt tett Szaladinnak, hogy többé nem fog fegyvert ellene. Ezúttal ismét fogságba esett, és Szaladin kardját kirántva maga vágta le az esküszegő fejét. 1 8 A többi fogoly, beleértve a jeruzsálemi királyt is, nem került hasonló sorsra. Október elején Szaladin elfoglalta Jeruzsálemet is. Nem állt bosszút a keresztesek 1099. évi szörnyű mészárlásáért." A szent város visszaszerzésére indult meg 1189-ben a 111. keresztes hadjárat. A német keresztes sereg I. (Barbarossa) Frigyes császár vezetésével Magyarországon vonult keresztül, ahol III. Béla király gazdagon vendégül látta a német-római császárt, 2 0 aki egyébként sohasem jutott el a Szentföldre, mert még útban odafelé meghalt. 2 1 A hadjárat (Oroszlánszívű) Richárd angol király több sikeres csatája ellenére sem volt eredményes. A keresztes seregek kénytelenek voltak 1192-ben egy kompromisszumos békében kiegyezni Szaladin szultánnal. A keresztesek megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti sávot, Akkó kikötőjével, de Jeruzsálem Szaladin szultán kezén, a mohamedánoké maradt. 2 2 III. Béla királyunk ezt követően fogadta meg, hogy ő is vezet majd zarándokutat seregeivel a Szentföldre, Jeruzsálem visszafoglalására. A sors azonban másként határozott. Béla király 1196-ban súlyos beteg lett, és az év áprilisában elhunyt. 2 3 Halála előtt még kihirdette végakaratát, és megeskette két fiát, hogy annak mindenben eleget tesznek. III. Béla király végrendelete Béla király végakaratát a Kölni Évkönyvek örökítették meg az utókor számára. 1199-ben feljegyezték, hogy Magyarországon viszály tört ki a király két fia között, és ennek előzményeként idézi az Évkönyv az elhunyt király végrendelkezését is. 2 4 Minthogy 16 Benda 1981. 120. 17 Engel 1982. 71. 18 Runei man 2002. 605-606. 19 Runciman 2002. 611. 20 Benda 1981. 121. 21 Runciman 2002. 653. 22 Runciman 2002. 694. 23 Benda 1981. 124. 24 KölniÉvk. 1861. 808. 339