Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

IKONOGRÁFIA - Gyulai Éva: Vinum acuit ingenium - A hordón ülő Bacchus ikonográfiája a 16-17. századi emblémákon

frivol Bacchusban találta meg, így Coustaunak Bacchus (szobra) csak ürügy, hogy morális ítéletét kimondja kortársai felett. A rejtélyességet, homályosságot immanens módon közvetítő emblémák egyébként igen gyakran morális töltetűek, s céljuk éppen az erkölcsi tanítás vagy jobbítás. Az embléma szatirikuspicturáját a svájci származású, de Lyonban működött Pierre du Vase/Crouche (Peter Eskreich 1550-1580 k.), a freiburgi Jacob Eskreich fia metszette fába, aki Macé Bonhomme nyomdász és Guillaume Rouillé könyvkereskedő, lyoni kiadók több művéhez is készített metszeteket, így Alciato nemzeti nyelveken megjelent munkáit is illusztrálta. 0 faragta a dúcokat Barthélemy Aneau (Anneau, Annulus 1510-1561) emblémaszerző szintén Lyonban megjelent Pictapoesis (= Képes költészet) c. emblémagyűjteményéhez is, amelyben két emblémán is feltűnik Bacchus, az egyiken a születését ábrázolják az Ambitio destruens (= A hírnév utáni vágy tönkretesz) mottóval, a másikon egy szentély oltárán látható az istenség.

1

8 Az utóbbi emblémában antik oltáron három álló istenalak (Bacchus-Ceres-Venus) között a mezítelen, szőlőkoszorús Bacchus szőlővesszőt tart baljában. A mottó vagy lemma: Sine Cerere et Baccho friget Venus (= Ceres, vagyis az élelem, és Bacchus, vagyis a bor nélkül fázik Venus, a szerelem), azaz a szerelmet mint testi élvezetet csak jóllakottan és borozás mellett lehet igazán gyakorolni, a vers szerint pedig: „ahol Venus feltűnik, ott nagy bőség van ételből, nagy bőség van színborból, mert a szerelmi vágy a gyomor felől buzog fel az ételtől, és akkor, ha forr a bor. Ezek nélkül erőtlenül lelankad és betegessé lesz."

1

9 A latin mondás eredete homályos, tény, hogy már Erasmus is említi 1500-ban megjelent Adagiá)áb&x\. A Venust „harmadmagával" ábrázoló Sine Cerere-ikonográfiái típus kivételesen népszerű volt a manierista művészetben, elég, ha csak Rubens műveire gondolunk, de a II. Rudolf udvarában és körében dolgozó művészeknek is kedvelt témája lett. Emblematikai népszerűségét jelzi, hogy az 1579-ben megjelent holland nyelvű emblémáskönyvben is szerepel, Gerard de Jode metszetével, amelyen Venus fázósan melegszik Cupido társaságában a tűzhelynél, miközben Ceres és a mezítelen gyermek, Bacchus (.Iacchus) a háttérben kéz a kézben táncol. A protestáns szerző zsánerképe egyébként a józanságra (sobrietas) felszólító erkölcsi parancs, hiszen ahol a józanság uralkodik, ott a gyalázatos gyönyör kénytelen gyengélkedni.

2

0 Sambucus (Odi memorem compotorem) Az emblémáskönyvekbe Johannes Sambucus, Zsámboky János (1531-1584) nevezetes, először 1564-ben Antwerpenben, Plantinnél megjelent Emblemata c. műve „lopta be" a hordón ülő Bacchus ábrázolását. Egyébként éppen Sambucus kéziratgyűjteményének Nonnus-kézirata alapján jelent meg először nyomtatásban a Dionysiaca, az 18 Barthélemy ANEAU: Picta poesis, Lyon, Macé Bonhomme, 1552. 76., 114. 19 Sine Cerere et Baccho friget Venu

s - Liber, el alma Ceres Venerem comitantur utrinque / Aureaque altari slat Venus in medio. / ibi Venus est: tibi abundat [...] Scilicet id Signum quod, copia magna cibi, copia magna meri. / Spumat enim J'ervente mero de ventre libido, / Atque cibo. Sine queis languet, et alget iners. Barthélemy ANEAU: Picta poesis, Lyon, Macé Bonhomme, 1552. 114. 20 Sine Cerere et Baccho friget Venu

s - Die citerae Venus socioque Cupidine quare / Calficis ipsa pedes, calficis ipsa manus

? / An quia non praesens tibi stal facundus Iacchus? / Non etiam coram est puluerulenta Cerres? / Sobrietas ubi regnat, ibi damnosa voiuptas / alget. Et in Curios praelia nulla mouet. / Ebrietas vbiquunque potens, et copia regnat, / Mater aduiterii be/la nefanda ciet. Laurens van HAECHT GOIDTSENHOVEN: Mikrokosmos/Parvus mundus. Apud Gerardum de lode. Antwerpiae, 1579. 15-16. 293