Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról

7. kép. Fonaldíszítésű zempléni üvegek. 19. század eleje reket alkotó atomok közötti kötések hossza, egymáshoz viszonyított szöge és a kötések erőssége határozza meg. Az üveg molekuláris szerkezetének megközelítéséhez a kristályszerkezetek kutatásainak tanulságai nagymértékben hozzájárultak. A kristályszerkezetekben az alkotó atomok közötti kötéseknek négy eltérő típusa (ionos, kovalens, van der Walls és a metallikus) van. Az üveg-anyag szerkezetében csak az ionos és kovalens kötések játszanak szerepet. Az üvegszerkezetben ez a két kötéstípus vegyesen fordul elő. Tiszta ionos kötésnél az egyedi kationok nem deformált, tehát szimmetrikus szerkezetet eredményeznek, melyet az atomok sugarának (r) egyszerű összege („D") jellemez. A keveredő kötéstípusok miatt az üvegben a geometriailag is meghatározható szerkezeti elemek természetesen torzulnak.

4

3 A szerkezetkutatók az összefüggések értékeléséhez számos elméletet és ezeket alátámasztó képletet alkottak meg. Az érdeklődő számára azonban úgy tűnik, hogy ezek a képletek csak akkor használhatók, hogyha a kötések nem keverednek és ez az üveg masszában nyilvánvalóan nem lehet igaz, mert rendszert számos ismert és még feltáratlan körülmény alaposan módosíthatja.

4

4 A kutatások során nyilvánvalóvá vált, hogy a kötések erőssége és az alkotó atomok távolsága között szoros összefüggés van. A rövidebb fém-oxigén kötés erősebb. A szilikátstruktúra alapvető építőeleme az oxigén tetraéder. A kötések erőssége és a tetraéderek közötti szögek közötti kapcsolat illusztrálására dolgoztak ki olyan eljárásokat, mint a 43 Missen és munkatársai, 2005. 112. 44 Weeks és munkatársai, 2001. 629.; Zacarelli 2007. 188-192. 25