Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról
potenciális energia felszín numerikus szimulációja (H (Si,0, klaszter). 4 5 Ezeknek a vizsgálatoknak a gyakorlatra fordítása számomra még a jövő kihívásai közé tartozik. A szilícium-oxigén-szilícium (Si-O-Si) és a Si-0 kötések hossza valamint a tetraéder struktúrák közötti interakciók az olvadék viselkedését jelentősen módosíthatják. A kialakult Si0 4 tetraéder hálóban a Si 4 részlegesen helyettesithető olyan kationokkal, amelyek elektron struktúrája és rádiusza az Si 4 -hez közel áll. A tetraéder szerkezetbe az alumínium (A1 J +) különösen könnyen tud beépülni, mivel az alumínium-oxigén és a szilícium-oxigén kötésé közel azonos. A három vegyjelű vas atom (Fe, ) gyakran vesz részt ebben a rendszerben, de foszfor és titán jelenlétét is igazolták. A közeli múltban az üvegmassza alkotóelemeiben meghatározták a nem kötött oxigén és a tetraéderekbe beépülő kationok arányát. A mindennapi gyakorlattól való távolság ellenére az ilyen mérések hasznosak lehetnek, mivel számos olvadék alkatrész összefügg az NBO/T aránnyal. (NBO = nem kötött oxigén; T = a tetraéder szerkezetben résztvevő kationok). Az NBO/T arány egy olyan használható paraméter, amelynek segítségével az olvadék viszkozitása szemikvantitatív módon, viszonylag egyszerűen meghatározható. Az olvadék viszkozitása pedig alapvetően befolyásolja a massza felhasználhatóságát, az előállított termékjellemzőit és minőségi mutatóit. 4 6 Úgy tűnik, hogy az üveganyagjellemzőinek standard megközelítése jelenleg még számos nehézségbe ütközik, mert a rendszert befolyásolhatja az alapanyagok jellege, a kialakult tetraéder struktúrák egymáshoz való viszonya, a rendszerbe beépülő elemek, a hőmérséklet, nyomás és még számtalan más tényező. A szilikátkristályokban a hely preferencia általános tulajdonság. Ezt példázhatja az, hogy a Fe és Mg, csaknem egyértelműen a háló jól meghatározható helyein található. A szisztémás kapcsolat, az ionizációs készség jelentősen befolyásolhatja ezt a szerkezetet. A tárgyak vonzásába került laikus szemlélőként egyre jobban rácsodálkozom az üveggel kapcsolatos információdömpingre, miközben megkísérlem ezeket a magam számára befogadhatóvá tenni. A próbálkozás nem sok sikerrel jár. A furcsa anyag természetéről már sok értékelhető adat áll rendelkezésünkre, de alapvetően úgy érzem, hogy az üveg jelenleg is őrzi misztikus mivoltát. A jelen különbözik a múlttól. A kérdések kifinomultabbak, a válaszok bonyolultabbak, a felhasználási lehetőségek eltérőek. Részben feltárultak azok a molekuláris ismeretek, amelyek segítettek megérteni az alkotóelemek jelentőségét, és alkalmassá tették az üveget arra, hogy versenyre keljen a más forrásokból származó anyagokkal. Nyilvánvaló, hogy ebben a különleges anyagban a finomszerkezet feltárása alapvetően befolyásolja a tárgyak megjelenését, a felhasználás módjait, de úgy tűnik, hogy ezek az összefüggések a földtudományokban jártas kutatók számára fontosabbnak tűnnek, mint az ipar képviselőinek. A külső szemlélő számára marad a tárgyak csodálata, marad az alkotó kéz és a létrehozott termék összhangja, az anyagba zárt fény, vagy a környezetbe illesztett történelem varázsa és a vágy az alaposabb, körültekintőbb ismeretekre. Az üvegtárgyak lelőhelye: Újszászy László magángyűjteménye. A fényképeket Csíkszentmihályi Márton készítette. 45 Royall és munkatársai, 2008. 456. 46 Tanaka 1999. 3169. 26
