Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - P. Szalay Emőke: Kőedény úrasztali boroskorsók az Ungi, Zempléni és Beregi Református Egyházmegyékben
6. kép. Úrasztali boroskorsó Bodrogszentes 1907 (24. sz.) 5. kép. Úrasztali boroskorsó Bacska 1856 (18. sz.) hazai származású és hazai iskolázottságú festőt tisztelhetünk, ami igen jelentős a gyár korai történetében (5. kép). 2 6 A következő évtized közepéről ismert egy korsó, amely már a később annyira jellegzetes gömbös testet, vékony galléros nyakat követi. 2 7 Figyelemreméltó, hogy ezután hosszabb szünet következik, amely időszakból nem ismerünk egyházi edényt. Ugyanakkor ez az időszak, amikor a később jellegzetesnek tartott, kedvelt ún. apátfalvi díszítőstílus kialakult. A stílus elemeit a kutatás véleménye szerint az Apátfalvára bevándorló telkibányai, miskolci és más kőedénygyárakból áttelepült szakmunkások hozták magukkal. 2 8 Ez a díszítőstílus látható az évszám nélküli pólyáni korsón (19. sz.). Formailag teljesen megegyezik a korábbiakkal, díszítése viszont különbözik azoktól. A jellegzetes rózsás leveles apátfalvi elemek között egy bimbó a ritkábbak közé tartozik, egy tányéron tűnik fel, amelyet 1867-1884 közé tesz a kutatás. 2 9 Ennek alapján feltételezhető, hogy a pólyáni korsó is ekkor készülhetett, korai voltát támaszthatja alá, hogy nem a később kikristályosodott díszítményt láthatjuk. 26 Molnár 1964. 276., 280. 27 Csiffáry 1997. 22. kép. 28 Csiffáry 1997. 87. 29 Csiffáry 1997. 18. kép. 226
