Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról
A 18. században a termodinamika fogalmai még nem tartoztak ismereteink közé, ezért a „vulkanikus tűz", a hamu és az olvadt ásványokat tartalmazó láva keletkezése a talányokat szaporította. A vulkáni kitörésekkel és a lávával foglalkozó tudósok úgy gondolták, hogy az olvasztásos kísérletek választ adhatnak számos kérdésre. De a válaszok bizonytalanok maradtak: a lávaszerü olvadék az alkalmazott hőmérséklet mellett nem alakult ki. A 18. század végén arra a következtetésre jutottak, hogy a láva mélyen a föld belsejéből fakad, és a föld bármely részén tulajdonképpen ugyanolyan összetételben megtalálható. 2 5 Ez a gondolat vezetett a magma fogalmának kialakulásához. Ez volt az időszak, amikor a láva tulajdonságait vizsgáló tudósok az olvadékok jellemzőit a félig folyékony, gélszerű üvegmassza vizsgálatain keresztül kívánták megmagyarázni. A láva és az üveg kérdéseinek a feltárása tehát ismét összekapcsolódott. A geológiával foglalkozó tudósok (pl. James Hutton [1726-1797]) megállapították, hogy a föld belsejében forróság van. Az elképzelés szerint a föld egy „hőgép", amely nagy geológiai ciklusokat, eróziót, ülepedést, kövesedést, és végül akár a hegyek kialakulását eredményezi. 1827-ben Cordier megállapította, hogy létezik egy geotennikus gradiens, ami azt jelenti, hogy kb. 30 méterenként 1 °C-kal nő a hőmérséklet, tehát kellő mélységben már olyan nagy a hőmérséklet, amelyben minden ásványi anyag megolvad, és 100 km-rel a felszín alatt valóban „tűztenger" található. A geotermikus gradiens alapján a föld középpontjában 2xl0 5 °C feltételezhető. Ez az észlelés vezetett a föld kialakulásának lehetséges meghatározásához. 2 6 Ugyanakkor bizonyították, hogy a nyomás és a vulkanikus tevékenység között kapcsolat van. Ez az összefüggés az üvegmassza esetében is érvényes és ilyen jellegű tanulmányok ma is folynak. 2 7 Érdemes utánagondolni, hogy egyértelmű összefüggés esetén milyen változások keletkezhetnek az üveg előállításában. Mit jelenthet az üveg előállításában a külső nyomás változása? Az üvegmassza viselkedésének vizsgálata során azt is megállapították, hogy az olvadék hőmérsékletének csökkenésével az anyag szerkezete átalakul, és a hőmérséklet csökkenésének az üteme alapvetően módosíthatja a kialakult szerkezetet. A 19. század elején arra a következtetésre jutottak, hogy valamennyi vulkanikus kőzet alapvetően néhány anyagból áll, melyek tartalmazzák a speciális tulajdonságokkal is rendelkező szilíciumot és sok más ásványt is. A titkok egy részére már fény derült, de a láva és az üvegmassza kapcsolatainak pontos feltárása továbbra is nyitva maradt. A 19. század végétől foglalkoztak a geológusok az olvadékok viszkozitásával. 28 Úgy tűnik, hogy ez a terület jelentős új ismeretekkel gazdagította a tudományt. Az olvadékok vizsgálata alapozta meg a fizikai kémiában észlelhető rendkívüli fejlődést. A lehetséges ipari kapcsolatok miatt a szilikátolvadékok hamar a fizikai kémia érdeklődéskörébe kerültek, és az üvegmassza jellemzőinek tisztázására tett erőfeszítések egyre szélesebb körben aktivizálódtak. Az olvadékot és a már lehűlt üveganyagot is széles körben tanulmányozták. Megállapították például, hogy az üveg vastagsága és fajlagos szilárdsága fordítottan arányos, tehát minél vékonyabb pl. egy üvegszál, annál nagyobb erő szükséges a töréséhez. Elméletileg tehát, hogyha az üveg egyetlen molekularétegből állna, akkor sokkal szilárdabb lenne pl. az acélnál. Érdemes egy pillanatra megállni ennél az adatnál. Válasz 25 Missen és munkatársai, 2005. 7. 26 Richet 2005. 92. 27 Richet 2005. 92.; Tanaka 1999. 3169. 28 Missen és munkatársai, 2005. 7. 21
