Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Vadászi Erzsébet: Reneszánsz bútordíszítő eljárások

perspektívába helyezett csúcsos vagy sokszögű „mazochokal", gyémántmetszésű hatvannégy lapú golyókat, botra tekert galandokat és más furcsaságokat. Ezeket megmutatta legjobb barátjának, Donatellónak, aki Vasari szerint megfeddte Uccellót, mondván: „Paolo, te otthagyod a biztosat a bizonytalanért, a te perspektívád kedvéért, holott ezeknek a dolgoknak legfeljebb az intarzia készítők vehetik hasznát, akik frízeiket szalagokkal s kerek vagy szögletes kagylókkal díszítik." Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a század közepére az intarzia lett a matematikai furcsaságok alkalmazásának fő területe. A Mediciek szolgálatában álló Benedetto Dei említett krónikájában 1474-ben felsorolja a firenzei „perspektíva-mesterek" nevét, s kiemeli Antonio Manettit, Francionét, Benedetto da Maianot. Baccio Ponteiii műhelye ekkor már Urbinóban van. Magyarországot valójában már a 14. századtól dinasztikus, politikai és kulturális kapcsolatok fűzték az itáliai városokhoz. Magyarországi mecénások: Filippo Scolari (Ozorai Pipó temesi főispán) és Andrea Scolari (váradi püspök) művészetpártoló tevékenységének eredményeképpen számos firenzei művész eljutott hazánkba, nemcsak a neves festő, Masolino da Panicale, hanem például Manetto Ammanatini „

maestro di tarsia", Brunelleschi barátja és Pellegrino della Tarsia intarziaműves is. Budán egyre népesebb kolónia telepedett le, akik a firenzei stílust meghonosították az országban. Georgio Vasari szerint az egyik legnagyobb firenzei intarziátor, Benedetto da Maiano személyesen is jelen volt a magyar király udvarában, két rakott müvű ládával akart kedveskedni Mátyásnak, „de amikor azokat kicsomagolta, látta, hogy a víz és a tenger nedvessége fellazította az enyvet, s majd minden intarzia darab a földre hullott. A művész, akit a nyilvános felsülés nagyon bántott, amennyire csak lehetett az intarziát újra összeállította, úgyhogy a király igen meg volt elégedve."

9 Hogy igaz-e Vasari meséje, kétséges, az azonban bizonyos, hogy a budai palota faragványain érződik a da Maianók stílusának hatása. Benedetto da Maiano mellett, írott források szerint, több faragó- és intarziaműves is megfordult Mátyásnál, például Chimenti Camicia, Mátyás udvari építésze, Bartolomeo da Citto, Albizzo di Lorenzo, Vittorio di Pietro Simone és Domenico da Simone is. A firenzeivel egy időben egyedül Magyarországon, Mátyás udvarában jelent meg a toszkán stílus, amely a király halála után a Jagelló-korban is jellemző maradt, sőt talán erősödött is. Ez páratlan Európában, ahol ekkor már a lombard cinquecento-mesterek terjesztik az új stílust. A magyar Jagelló-korban (1490-1526) továbbra is megmaradnak a szigorú toszkán formák az itt maradt itáliai ornamentátor-kolónia munkái révén. E mesterek egyrészt Ulászló, másrészt Ippolito d'Este udvarában működnek. 1506-ban az egri székesegyház részére Niza Fiorentinusszal terveztetnek stallum-modellt, amelyet aztán a kassai János mester készít el. Következő évben ugyancsak Niza Fiorentinus farag stallumokat a zágrábi székesegyház részére Szegedi Lukács püspök megbízásából. „Az Úrnak 1511. esztendejében, Báthory György királyi főlovászmester és Báthory István temesi ispán, az alsó részek főkapitánya, valamint Báthory András Szatmár és Szabolcs megye ispánja" készíttette az eredetileg 50 üléses stallumot, amely eredetileg a nyírbátori minorita templom szentélyében állott (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának bútorgyüjteményében).

1

0 Éber László," Bárányné Oberschall Magda

1

2 9 Vasari 1978. 10 Kovalovszki 1980. 17-20., 39-53. sz. színes képek. 11 Éber 1905. 433^136. 12 Bárányné Oberschall 1937. 201