Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Hazag Adám: A miskolci csizmadia ipartársulat megalakulástól a második ipartörvényig, 1872-1884

Miskolcz város heti vásár helypénzei 1873. január I-től.

2

9 Eg ruhakereskedő a vásár egész ideje alatt Eg sátor posztó, rőfös kereskedő, golcsos, sáfrányos festő, szegedi, szappanos, rézműves Sátorral, vag a nélkül, tímár, szűrszabó, magar szabó, szűcs, fazekas Sátorral, vag a nélkül, csizmadia, szappanos, szíjgártó, mézeskalácsos, cipész, bádogos, lakatos, pecsenyesütő, nyereggártó, divatárusnö, hentes, köteles, fésűs, rostás, üveges, pálinka-és borárús Borsod vármegye folyamatosan próbálta emelni a vásárokkal kapcsolatos illetékek mértékét, valamint ezzel párhuzamosan hasonlóan növekedtek a helyi adók is, erről tanúskodik a csizmadia ipartársulat adókönyve is.

3

0 1880 júniusában a kereseti adó duplájára emelését kívánják elérni Miskolcon, azonban az Iparkamara kérvényt küld az adófizető bizottsághoz, illetve a pénzügyminiszterhez, melyben kérvényezi az intézkedés megszüntetését, az 1878. évi árvíz utáni rossz helyzetre hivatkozva.

3

1 A városban élő kézműveseknek további gondokkal is szembe kellett nézniük, a 19. század folyamán emelkedtek a telek- és helybérlet-árak, melyek további hitelek felvételére szorították a kézműveseket. Szót kell még ejtenünk az ipartársulat társadalmi szerepéről is, mely a segélyezéseket, valamint a közcélú építkezéseket, fejlesztéseket érintette. Az első ilyen tétel nem önállóan vállalt feladat volt, az ipartörvény paragrafusai előírják ugyanis, hogy az ipartársulatok kötelesek támogatni a szakiskolákat. A hatóságok által kiadott alapszabálymintában a következő kitételt találjuk: a társulati jövedelmekből fedezendők a társulat által közösen: szakiskolákra, illetve az ipar emelésére megszavazott járulékok, melyre egebekben a társaságok bevételének 10%-a fordítandó,

3

2 Ezzel szemben ezt a kitételt a miskolci csizmadia ipartársulat esetében sem az 1872. évi, sem 1875. évi alapszabályban nem találhatjuk fel. A segítségre azonban nagy szükség lett volna, erről tanúskodik Brósz Károly, a miskolci polgári fi- és leányiskolák igazgatójának Dobos Sándor miskolci csizmadia ipartársulat elnökéhez szóló panaszlevele.

3

3 Kassához viszonyítva, Miskolcon alig járnak polgári iskolába, s mivelhogy az iskolába járók jórészt az iparosok gyermekei közül kerülnek ki, kéri az ipartársulat elnökét, hogy levelét köröztesse a tagok között, és hasson oda, hogy a tagok gyermekei a polgári iskolákba járjanak. Más források is 29 HOM HTD I. 76.2.178. 30 HOM HTD I. 76.2.50. 31 Gulya. 1997. 42. 32 HOM HTD I. 76.2.165. Az Országos Magyar Ipartestület minta-alapszabály tervezet 1872. évi ipartörvény értelmében alakítandó ipartársulatok számára. 33 Altalános panasz, hogy a kézműipar mindinkább hanyatlik s hogy az iparos osztály hovatovább elveszíti azon jelentőséget, mellyel bírnia kellene. Törvény hozásunk ezen bajon többek közt úgy akart segíteni hogy országszerte oly iskolákat állitatott fel, melynek célja egy új nemzedék képeztetése. HOM HTD 1. 76.2.214. A Miskolci Csizmadia ipartársulat levelezése 1876-1882., 1879. augusztus 26. Orszá- ,. . Heti gos vásár 24 40 20 20 10 15 10 171