Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Hazag Adám: A miskolci csizmadia ipartársulat megalakulástól a második ipartörvényig, 1872-1884

nyeket betartassa. Akaratát a vármegyéken vagy a kamarákon keresztül juttatja érvényre. Ebben az erősen centralizált rendszerben csak az illetékes minisztérium véleményezése illetve engedélyezése után lehetett döntéseket hozni, amely igencsak megnehezítette az esetleges alulról induló reformelképzelések megvalósítását. A miskolci csizmadia ipartársulat megalakulása Korszakunkban Miskolc vásárvárosként az északkeleti régió egyik legjelentősebb kézművesipari központja volt, melyet földrajzi elhelyezkedése és infrastruktúrája kiemelt a többi város közül. A városban található iparosok számáról nem rendelkezünk pontos adatokkal, mivel ezek a felmérések felemás képet mutatnak. Egyfelől belevettek minden iparüzőt, mely körbe ekkor beletartoztak azok is, akik valójában nem termékek előállításával foglalkoztak, ilyenek voltak a kereskedők és a boltosok. Ezzel szemben kimaradtak belőlük a kézművesipart folytató kontárok, akikből feltehetően, és a források tanulsága szerint is, többen élhettek a városban. Az bizonyos, hogy a törvény megjelenésének időszakában 30 céh működött Miskolcon.

9 Ezen céheket az 1871. utolsó hónapjaiban szervezni kezdett miskolci általános ipartársulat volt hivatott magába foglalni, melynek keretein belül a csatlakozni kívánók szakosztályonként működtek volna tovább. A szervezet 1872. január 4-én tartotta alakuló közgyűlését, amelyen ipartársulati alapszabály-mintát szerkesztettek, ezzel kívánták ugyanis megkönnyíteni a céhek számára az átalakulás formaságait, céljuk volt tovább azonos szerkezetű alapszabályok megteremtése a városon belül. Ez a minta azonban több helyen is ellentmondott az ipartörvény szellemének, ezért a céhek többsége, így a csizmadiák is, az Országos Iparegyesület által kiadott alapszabály-mintát használta fel a társulattá való átalakuláshoz. Ennek pontjai jó kiindulási lehetőséget adtak az egyes ipartársulatok alapszabály tervezeteihez. A miskolci csizmadiák 1872. február 17-én rendkívüli közgyűlésükön alapszabálytervezetet fogadnak el, a már említett országos minta lapján. Hely hiánya miatt csak azon pontokat közölöm itt, melyek eltérnek ettől a formától, illetőleg pontosítják a mintában csak általánosságban leírtakat.

1

0 3.§. A társulat tagjai, - a társulatba való belépés, és az abból való kiválás. A társulat tagjait képezik: a) A miskolczi csizmadia volt czéhtársulat minden tagjai, kik az 1872. év Jan. 30-ig bekebeleztettek. b) Azon eddig bejegyzett özvegy tagtársnők, kik ezen iparágat rendszeresen gyakorolják - s jövőre c) az általánosan megfogalmazott feltételek szerint amennyiben 150frt-t befizetnek felvételi díjként, teljes jogú taggá válnak. [...] 6. §. A társulat szervezete Elnök, 2 alelnök, pénztárnok, eg jegző, két aljegző, iigész, eg fő munkaosztó, eg segédpénztárnokot választ. [...] 12.§. A munka-osztó A munka-osztó gondoskodik arról, hog a városba érkezett munka kereső segédek, igazságos arány szerint a munka adóknál elhelyeztessenek. A segédek nyilvántartási 9 HOM HTD 1. 76.35.44. A miskolci ideiglenes iparbizottság 1872. január 20-iki jegyzőkönyve. 10 HOM HTD I. 76.2.164. A miskolci csizmadia ipartársulat alapszabályai 1872. 165