Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Spóner Péter: Városkönyvi adatok a miskolci lakatoscéh történetéhez
tetni. A legény amúgy is büntetést érdemel, mert Kuncsaft nélkül jővén ide. 4 5 Ugyanebben az ügyben az adósságot, a költségekkel 13 Rft 2 krt a város beszedte és az adósságot maisztere Szűcs László effectio le fizetvén, Kun János lakatosnak által adatni rendeltetik. Egyúttal a legényt, aki mint hír nélkül eljött legény 24 óra aristomra ítélteték, mesterét, Szűcs Lászlót, aki kundschaft nélkül befogadta a legényt, szintén elmarasztalták, hogy Kuntschaft nélkül többé legényt ne fogadjon most először meg intetett. 4 9 A 18. században a lakatosmesterek által előállított termékek tekintetében jelentős változást figyelhetünk meg. A 16-17. századdal ellentétben, amikor a lakatosok elsősorban fegyverművesek voltak és nagy szakmai tudást igénylő fémtárgyakat készítettek, a 18. századra a lakatosmunkákon belül túlsúlyba került a hétköznapi használati tárgyak előállítása. A korabeli árszabások azt mutatják, 5 0 hogy fő feladatuk a különböző csizmák patkolása, a fém lószerszámok előállítása, a különböző kulcsok, zárak és lakatok gyártása, és mint a peres iratokból is kitűnik a lakóházak, középületek és pincék vas tartozékainak, mint az ablakrácsoknak és az ajtók, ablakok vasalatának elkészítése volt. A termékszerkezet átalakulása tekintetében a 19. század sem hozott változást, annak ellenére sem, hogy a városban nagyszámú katonaság és csendőrség állomásozott, mert ezek a fegyveres testületek saját iparosokat alkalmaztak, így megrendelőként nem jelentek meg a piacon. A városkönyvből tudjuk, hogy a város külön helyiségeket bérelt a cs. kit: lovasezred puskaművesei számára. 5 1 A 19. század folyamán a mesterség számára nagy gondot jelentett a piac beszűkülése. A vasgyár közelsége és a városban egyre szaporodó vaskereskedések száma egyaránt azt jelentette, hogy számos lakatosipari terméket lehetett olcsón megvásárolni. Ezekkel a lakatosok nem tudtak versenyre kelni, így a lakatosmunkákon belül egyre inkább a javító feladatok ellátására, illetve a gyárilag készített lakatok felszerelésére helyeződött át a hangsúly. 5 2 Ebben a helyzetben megbízhatóan fizető megrendeléseket jelentettek a város számára elvégzett munkák. A 18. század végétől a város növekedésével párhuzamosan egyre több megbízást kaptak a helyi iparosok, köztük a céhbeli lakatosok a városi épületek, illetve a városi javak elkészítésére és javítására. 5 3 1816-ban Faragó István lakatosmester a város réz vízipuskáin elvégzett apróbb kerékgyártó és lakatos reparatiókról és két kád vasalásáról szóló számláját nyújtotta be a városnak. 5 4 1821-ben asztalos- és lakatosmesterek a városi Kis Qurtély Háznál lévő istállóra készített új ajtóknak contóját adták le, amelyekért a város 29 Rftot kifizetett. 5 5 A következő évben Kubatska István lakatosmester a város számára készített lakatosmunkájának számláját beadta, amely említett munka mérsékelt áron volna ki tétettve, de egyéb eránt is azt alku mellett készítette, a perceptor a 20 Rft 36 kr összeget kifizette. 5 6 A fenti számlákból kitűnik, hogy a város 48 Addig pedig amíg ez a kérdés nem tisztázódik a legény helybeli lakatosmester, Nemes Szűcs Lászlónak kegyessége mellett maradván. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1802. 28. köt. 131. 49 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1802. 28. köt. 137. 50 Gondos 1997. 34-35. 51 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1602/a. 1853. 5. köt. 121. 52 Spóner 2006. 94. 53 A város számára végzett munkákat általában céhes iparosok kapták meg. Különösen a 18. században volt ritka eset, hogy céhen kívüli mestert bíztak meg. Azonban egy 1793-ból származó bejegyzés szerint a már említett kontár Traúb (Traup) András lakatosmesternek az Petsét srófnak reparatiojáért 3 Rftkal az bé mutatott auszeiglissa (számlája) szerint Perceptor Uram fizessen ki meg hagyatott. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1793. 19/a. köt. 70. 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1816. 42. köt. 232. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1821. 47. köt. 282. 56 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1822. 48. köt. 243. 157
