Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Spóner Péter: Városkönyvi adatok a miskolci lakatoscéh történetéhez
mellett, a Zöld Fás Czimerű Vendég fogadónak szomszédságában - 500 Rft-ért. Minden bizonnyal mestersége nem biztosított elég bevételt a ház árának törlesztéséhez, mert a kialkudott összegből a határidőre csak 150 Rft-ot tudott kifizetni. A fennmaradó összeg megfizetésére azonban nem volt kilátás, mert mostanában is tsak sovány biztatással és halogatással tartja. 4' 1786-ban, egy peres ügyben említik Traup András német lakatosmestert. 4 2 E perrel többször is találkozunk a városkönyv lapjain. Traup András görög Stiria Fodor ellen nyújtott be panaszt, hogy adósa maradt az általa elvégzett lakatosmunkák árával, amelyeknek összege 11 RFt 30 kr volt. A lakatosmester Stiria Fodor házának ablakaira készített vasrostélyokat. 4 3 Nem ez volt az egyetlen eset, amikor az elvégzett munkájának díját nem fizették meg számára. Egy évvel később egy szintén miskolci göröggel, Görög Janovits Miklóssal szemben nyújtott be keresetet a városhoz, mert vita támadt közöttük az iparos által elvégzett munkák értéke és annak kifizetése tárgyában. A város határozata szerint, mind a contractus szerint, mind a becsület szerint, mind pedig az Auszczigli szerint való munkát összeadván, a már felvett pénzen kívül, a lakatosmestert további 54 Rft illette meg, amit a megrendelő le is fizetett. 4 4 A peres iratokból az is kiderült, hogy a német származású Traup András, annak ellenére, hogy hosszú évtizedeket töltött a városban egyáltalán nem, vagy csak nagyon rosszul beszélt magyarul. 4 5 A következő másfél évtizedben még több esetben találkozunk a városkönyvben a lakatosmester nevével. 4 6 Utoljára 1802-ben említik, de még ekkor is hellybeli lakatos, de Czéhen kívül lévő lakatosként tüntették fel, aki Sz. K. Kassa városából el szökött egy lakatos inast minden Passus nélkül bé fogadván, mint szökött cselédnek helyt adó, 3 Rftokra büntettetik, 47 A Traup András lakatosmesterrel kapcsolatos városkönyvi bejegyzéseket áttanulmányozva, több fontos adatot találunk a mesterségre vonatkozóan. Az utolsó bejegyzés azt mutatja, hogy a kontár lakatosok nem csak az értékesítés területén jelentettek konkurenciát, de az inasokat és legényeket is jobb feltételek mellett csábították el a céhes iparosoktól. E tekintetben minden lehetséges módon tiltakoztak a céhes lakatosmesterek, ugyanakkor több esetben, a céhes szabályokat félretéve, maguk is elcsábították a legényeket más városok céhes iparosaitól. 1802-ben Privilegizált Nagy Várad Városa Nemes Tanácsa fordult a városhoz egy ottani lakatosmester, Szombati Ish'án ügyében, akinek legénye, Mósa Márton tőle elszökött és 9 Rft 18 kral adósa maradt és aki a Czéh előtt tetteiért is büntetésben lévő. Kérik a legény oda leendő küldetését. A város az ügyet kivizsgálta és válaszában megírta, hogy említett legényt Miskolcon megtalálták, az adósságát elismerte, annak megfizetését pedig magára vállalta. Egyúttal kérik, hogy írják meg pontosan, milyen bűnök miatt van büntetésben az ottani céhnél, és itten bűne meg fog ítél41 Ezért a felek úgy állapodtak meg. hogy Traup András havi két Rft-ért továbbra is a házban lakhat, de az özvegynek joga van a házat árulni, és ha sikerül eladnia, akkor az összegből ki kellett fizetnie az addig felvett 150 Rft-ot. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1780. 7. köt. 599. 42 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1786. 12. köt. 105-106. 43 Az adós azzal védekezett, hogy a ház felépítésére Schajder Mihály kőművesmesterrel megalkudott és a kialkudott összeget hiánytalanul megfizette, ezért az adósságot a kőművesmesteren kell számon kérni. A város helyt adott a védekezésnek. B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1786. 12. köt. 129-130. 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1787. 13. köt. 198. 45 1788-ban Traup András lakatost idéztette törvény elé Janovits Mihály. A keresetet amennyiben Traup András magyarul nem értene német nyelven is neki meg magyaráztatván. Erre utal az 1780-as per szövegében is olvasható német lakatosmester megjelölés is, mert a német származású lakatosoknak nem volt önálló céhük a városban. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1788. 14. köt. 11. 46 Traup András lakatosmester inasáért kezességet vállalt. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1789. 15. köt. 200. 47 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1802. 28. köt. 48. 156
