Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Spóner Péter: Városkönyvi adatok a miskolci lakatoscéh történetéhez
nevezték, aki e két céhen kívül a szabócéh mellett is ellátta ezt a feladatot. 3 2 A lakatoscéh privilégiumát utoljára 1836-ban újították meg, melyért 160 forintot fizettek. 3 3 A céhnek ekkor már a lakatosokon, puskaműveseken és órásokon kívül az ötvösök is tagjai voltak. 34 A lakatos, órás, ötvös és puskamüves egyesült céh az általuk elnyert Privilégiumot a városnak bemutatta, egyúttal kérte a várost, hogy biztosnak Pintér Ferenc tanácsnokot jelölje ki. A város a kérésre válaszolva megírta, hogy a tisztelt Kegyelmes Privilégium mély tisztelettel vétetett, és a céh kérésének megfelelően a tanácsnokot a céh mellé biztosnak kinevezte. 3 5 A város azonban nem csak a mesterségbeli tudásával visszaélő lakatosokkal szemben járt el, hanem a törvénysértő mesterekkel és legényekkel szemben is. 1783-ban Nag Miklós lakatoslegény Toronyav Rigó Ferencnél, majd Berzy Istvánnál dolgozott és mindkét mesterét megkárosította, meglopta, ezért 30 pálcára ítélték. 3 6 1785-ben Jó István Debrecenből származó lakatoslegény Miskolcon teherbe ejtette Nagy Mária leányzót, aki jelentette az esetet és tekintettel arra, hogy házasságon kívül történt, a város elé került az ügy. Cselekedetét ugyan Jó István elismerte, de a bábaasszony a terhességet megállapítani nem tudta, így tettéért 30 pálca büntetést kapott. 3 7 1809-ben Nikolai András korhely lakatos, Jakó Istvántól a ki meg ismerése szerint vele sok jót tett, először tőle egy ezüst órát ellopott, amit továbbadott egy zsidónak, majd mint meg hitt embert Jakó a pincéjébe küldte, ott egy almáriumot feltört és belőle nyolc forintot ellopott, amit fel enni és fel inni bátorkodott. Az óra a zsidótól megkerült, így csak az ellopott pénz, a nyolc forint megfizetésére kötelezték és ezen felül 40 botütésre ítélték. 3 8 Abban az esetben, ha a céh belső ügyeit nem tudta megoldani, például nem tudott kellő eréllyel fellépni az engedetlen legényekkel szemben, szintén a városhoz fordult segítségért és igazságszolgáltatásért. 1774-ben Klainer Gáspár lakatoslegény az maga Társaságbeli Dékánytól bizonyos helytelen tselekedeteiért intetett válna, nem hog magát maga rangja szerint, a mint szokott becsületes céhes legény viselte volna, hanem szemtül szembe hunczutáltat ott. A legény már ezt megelőzően is sem társainak, sem a céhbeli mestereknek a tiszteletet nem adta meg, ezért figyelembe véve fiatal korát (ifjú mesterségbeli állapottyáf) 24 órás áristomra büntették, továbbá a megsértett társait meg kellett követnie. A következő alkalommal azonban már pálcabüntetést helyeztek kilátásba. 3 9 A századfordulón egyre nagyobb gondot okoztak a céh számára a céhen kívüli kontár iparosok. 1805-ben már 11 kontár lakatost említenek a források. 4 0 A 18. század végén a városkönyv bejegyzései között számos alkalommal találkozunk egy Traup András nevű kontár lakatos nevével. Említett lakatosról tudjuk, hogy 1777-ben megvásárolta Gajzler Ferenc özvegyének a házát - mely vagon itt Miskolcz Város szélében a Csabára járó út 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1828. 54. köt. 6. 33 Gondos 1997. 19. 34 Az ötvösök azonban nem sokáig voltak a céh tagjai, illetve a puskamüves mesterség ekkor már nem vált el élesen a lakatosmesterségtől, hanem az a lakatosipar részévé vált és elsősorban javító munkákat jelentett. Erre utal, hogy 1840-ben egyesült Német Lakatos és Órás Czéh néven említik a céhet. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/ a. 1840. 66. köt. 129. 35 B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1836. 62. köt. 364. 36 B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1783. 9. köt. 90. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1785. 11. köt. 32. 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1809. 35. köt. 106. 39 B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1774. 7. köt. 47^48. 40 Bodó 1975. 542. 155
