Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Spóner Péter: Városkönyvi adatok a miskolci lakatoscéh történetéhez

nult legények közül vándoréveik letöltése után sokan nem tértek vissza szülővárosukba, hanem más városokban, esetleg falvakban telepedetek le. Találunk köztük olyat is, aki német nyelvterületen folytatta mesterségét. 1820-ban Kramer József miskolci születésü lakatosmester, aki már Német Országban, Mülhausen városában lakos, kérte a miskolci magistratust, hogy szülei halála után maradt jussát a város küldje meg neki. 1795-ben Nól János lakatosmesternek, akinek fia, József Bécs városába vándorolt, a város igazolást adott arról, hogy gyermekének édesapja, a város becsületes lakosa és hazafi.

2

4 A vizsgált korszakban még két alkalommal újították meg a céh szabályzatát. Először 1792-ben, amikor egy új articulust is beiktattak,

2

5 amely szerint az inasnak megtiltották, hogy a mester vagy a tulajdonos engedélye nélkül pléhet vagy zárat kinyissanak. Ennek betartása felett szigorúan őrködött a város, az ellene vétő inasokkal, legényekkel, sőt mesterekkel szemben súlyos büntetéseket alkalmazott.

2

6 1800-ban Proszka Ádám Liptó Vármegyéből való lakatos legény városunkban vándorolván, itten nem hog maga mesterségeinek tanulására iparkodott volna, hanem generalis kultsot (= álkulcsot) ki tudja mi végett készíteni bátorkodott, mivel rajta kapatván, s Utile a Czéh által el vétetett, s vele kárt nem okozott, el kapván már a Czéhnél 25. botokat, most 25. botoknak ütései alá ítéltetik. Egyúttal figyelmeztette a város a lakatoscéhet, hogy a későbbiekben tartózkodjon az önbíráskodástól, mert magát az Politicus Magistratus Iurisdictiojának gakorlásába avatta, helytelennek jelentetik, s itgan attul eltiltatik.

2

1 Abban az esetben is eljártak a szabályzat ellen vétő legénnyel szemben, ha nem bűnös szándékkal, hanem jóhiszeműen, de mestere tudta nélkül vétett ellene. 1804-ben Szalay János lakatos legény maga mesterének híre nélkül eg generalis kultsot, az báttyánakpintze kultsa el veszvén, annak ki nyitása véget el vinni, s azt majd eg hétig magánál tartani, s ez által magát ganúsá tenni bátorkodván, mivel eddig semmi kárt az generalis kultsal nem okozott, s az kultsot vissza adta, eddig szenvedett 24. órányi arestoma büntetésiben tudódván szabadon botsájtátik, s vag' műhelybe, vag Czéhbe állani köteleztetik,

2

8 Mint az első esetben láttuk, az igazságszolgáltatás a város hatáskörébe tartozott, és az ellene vétő céhet is elmarasztalta a város. A céhnek ugyan a negyedévenkénti gyűléseken joga volt arra, hogy megbüntesse azokat a céhtagokat, illetve legényeket, akik valamilyen kisebb bűnt követtek el, de csak a céhbiztosjelenlétében, és a büntetés mértéke nem haladhatta meg a 2 forintot.

2'

5 Céhbiztost vagy commissariust a 18. századtól rendeltek ki a céhek mellé. Az ő feladata volt a céhek működésének ellenőrzése és felügyelete. A céhbiztost a város tisztviselői közül, általában a céh kérését figyelembe véve nevezték ki, és a legtöbb esetben addig töltötte be a tisztet a megválasztott céhbiztos, amíg a város szolgálatában állt. Egy-egy céhbiztos több céh felügyeletét is ellátta egy időben. 1828-ban a csizmadia- és lakatoscéh kérte a kilépett volt fő bíró, Nztes Szalay Antal helyett,"

1 az új főbírót Nztes Bakos Györgöt commissariusnak kinevezni.

3

1 A város támogatta a kérést, ezért a főbírót céhbiztosnak ki24 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1795. 21. köt. 64. 25 Gondos 1997. 15. 26 Szepesi Szabó István kontár lakatosmester feltörte Ns Gyurkó István házát. Elfogták és a nála lévő öt darab nyitó vassal és az ellopott értékekkel együtt előállították. B.-A.-Z. m. Lt. IV-150 l/a. 1820. 46. köt. 270. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1800. 26. köt. 76. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1804. 30. köt. 190. 29 Eperjessy 1967. 63. 30 Szalay Antal 1809-től volt a lakatoscéh biztosa. B.-A.-Z. m. Lt. lV-1501/a. 1809. 35. köt. 8. 31 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1501/a. 1828. 54. köt. 10. 154