Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Nagy Zoltán: A magyar mesterszók kutatása
1844. december 23-án az Ipartestület igazgató választmánya levelet intézett a Magyar Tudós Társaságnak, melyből kitűnik, hogy noha szándékában állt a mesterszótár kiadása, de az a gyűjtés egyenetlenségei miatt mégsem sikerülhetett Tekintetes Schede! titoknok Úr folyó hó 5-költ leveléből értesülésünk van arról, hogy a Tekintetes Társaság a már birtokában lévő mesterszógyűjtemények kézirat helyetti kinyomatását elrendelte. S hogy e végre a készületük már eszközlésbe vétettek - azonban, mert úgy tudjuk, hogy a fent érintett gyűjtemény az Országnak csak némely és számra igen kevés vidékeiről küldettek be, s így még ennek közrebocsájtásával a hazai iparosztály körében életben használatban álló minden mesterszóknak és kifejezéseknek birtokába közösségünk még nem jutna. Továbbá azon reménységgel vagyunk miként a vidékeken, s országszerte mindenütt levő ügybarátaink nép-és ügyviselőink, s résztvevő tagjaink buzgósága és tevékenysége számunkra a lehetőleg kimerítő gyűjteményt szerzendi meg, annálfogva mai napon tartott ülésünkben magunk elhatároztuk, hogy hazánk minden részeiben mívbarátaink által gyűjtsük a magyar mesterségnyelv kincseit. Elhatároznák mihelyt ezek csak némileg is jelentős gyüjtelékre szaporodnak birtokunkban, azokat minden haladék nélkül ki fogjuk adatni ...Ha saját előkészületeink sikerét netalán nem lehetne rövid idő alatt remélni, úgy birtokában lévő mesterszógyűjteményt nekünk engedi át, kik biztosítani gondoljuk a Tekintetes Társaságot, hogy mihelyt a szógyűjtemény kiadható állapotban leend. kinyomatását haladéktalanul eszközöljük. " A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságát a későbbi időkben is foglalkoztatta a szótár ügye, 1857 március 26-án kelt jelentését eljuttatta Brassai Sámuel és Ballagi Mór alelnöknek. 7 „A bizottmány a hónapban tartott üléséről afebr. 16-i ülésből vele közlött azon indítványra nézve, mely az akadémia által kiadandó mesterműszótárt illet, kinyilatkoztatja a Bizottmány, hogy miután ilyenre csak két eszköz van: ti. a már létező mester műszók általános felkérés útján gyűjtése, és azokra új szók ajánlásai: az első út azonban régibb tapasztalás szerint nem csak késedelmes és hosszas és e mellett nem célravezető, az új szók készítése pedig az akadémiában erre megyitatandó erők nem léte miatt szinte kivihetetlen... " A kézirattárban a Nyelvtudomány 4r 101. sz. alatti dobozban található Színyei József 1885. IV. 19-i átvételi elismervénye, mely szerint: „Ezen írásokat, melyek a M. T. Akadémia kézirattárába tartoznak, a mai napon Fr. János Úrtól használat végett átvettem. .Ezek: Horváth József Vasmegyei szavak, Szabó Elek: Székely szók, Horváth Zsigmond: Balatonmelléki tájszótár. Freeskay Mesterségek Szótárának elemzésekor egyértelműen kiderül, hogy az 1832-1835-ös kéziratos anyag bedolgozásra került, pl. vigyorgyalu u. a. Nyiri István közlése - Sárospatak 1831 8 -, de a szerző által említett két-három, néhány hónapból álló gyűjtőút önmagában nem eredményezhette 50 mesterség leírását nagyobb kéziratos anyag megléte nélkül. Sajnos, a Mesterségek Szótára kéziratos anyaga vagy nem került közgyűjteménybe, vagy elkallódott. Gyanakvásunkat megerősíti az a tény is, hogy a kézirattárban a Szótár anyagára utaló feljegyzést, sőt dossziét is találtunk, de az csak Freeskay levelét tartalmazta a Wahrmann pályázat díjnyertes pályamüvének átvételéről, holott az utaló kartonon való bejegyzés a teljes kéziratos anyagot feltételezi. Freeskay János - mint az alábbi 1916. VI. 27-én kelt levélrészletből kitűnik - Színyei József számára átadta a szógyűjteményt:,, Midőn a nagytekintélyű Akadémia a titkári hivatalából 1882-ben átvett mesterségek szógyűjteményét a könyvtár fölhívására a könyvtárnak kiszolgáltatom. 7 MTA RAL 81/1857 8 MTA Kézirattára Magyar Nyelvtudomány 4' 101. sz. 9 MTA Kézirattára Magyar Nyelvtudomány 4' 101. sz. 120
