Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

Török István - Orsovszki Gergely: Csigakövület a fancsikai gyepvasércben

282 Török I. & Orsovszki G. szétmorzsolódnak. Papp Tibor kollégánk azt írja (Papp, 2012), hogy Ameri­kában a gyepvasércet kagy­lóhéjakkal együtt olvasztot­ták, vagyis folyósító anyag­nak azt adták hozzá. A ma­gyar nagykohókban mész­követ adagoltak ilyen céllal a modem vasércekhez. A fancsikai gyepvasércben eleve benne van egy csomó csigaháztörmelék, tehát emiatt is könnyebben olvad. A gyepvasérc valószínűleg még azért is olvad könnyeb­ben, mert biológiai képző­dése során (vasbaktéri­umok) nanoszerkezet ala­kult ki benne (Papp, 2012), ami szintén elősegíti a gyor­sabb olvadást. Először me­legítésre nanoméretű darab­kákra esik szét az anyag, aztán azok is felolvadnak. A gyepvasércben lévő csigaházak mésztartalmúak és ez esetleg lehetővé teheti a C-14-es kormeghatározást. Egyébként maga a gyepvasérc is tartalmaz nagyobb mennyi­ségű karbonátot, melynek C-14 mérésével esetleg információt nyerhetünk ennek keletke­zési mechanizmusáról, illetve későbbi fejlődéstörténetéről. 2. A C-14 módszer alkalmazása fosszilis csiga korának mérésére A radioaktivitás csökkenésének mérésén nyugvó időmérés alapjául a radioaktív bom­lás törvénye szolgál, amely szerint zárt rendszerben a minta adott izotópjának radioaktivi­tása (A) az idővel folyamatosan csökken úgy, hogy a csökkenés arányának természetes logaritmusa egyenesen arányos az eltelt idővel (At) az adott izotópra jellemző bomlásál­landó (X) mellett. A földi élet szempontjából egyik legjelentősebb elem, a szén 14-es tömegszámú ra­dioaktív izotópja (radiokarbon, l4C) természetes úton van jelen a Földön. A kozmikus su­gárzás a Föld felső légkörében jelentős mennyiségben hoz létre szabad neutronokat. Ezen neutronok hatására a radiokarbon a légkörben főként nitrogénből magreakció végmagjaként keletkezhet. A radiokarbon a légkörben gyorsan oxidálódik szén-dioxiddá, és folyamatosan „nyomjelzi” a légköri szén-dioxidot, melynek fajlagos aktivitása 14,1 bomlás/min/gC. Mivel a kozmikus sugárzás intenzitása hosszú idő óta közel állandó, és ehhez képest a I4C 5730 éves felezési ideje rövidnek tekinthető, a Földön a kozmogenikus ,4C radioaktív 1. ábra. 7 mm-es átmérőjű vízi csigakövület gyepvas­ércben. Fotó: Török Gábomé, Rásonyi Piroska. Fig. 1. A recent freshwater snail fossil of 7 mm diameter in bog iron ore. Photo: Mrs. G. Török-P. Rásonyi.

Next

/
Thumbnails
Contents